Az Európai Bizottság jelezte, hogy „feloldja korábbi kéréseit”, és befogadja az április 15. utáni számlákat is – indokolta a Népszabadság kérdésére válaszolva a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztály fejlesztési sajtó osztálya, hogy miért utasította Lázár János államtitkár az elszámolások lebonyolításáért felelős államkincstárat arra: most már küldjön ki olyan számlákat (költségnyilatkozatokat) is Brüsszelbe, amelyeket már az új rendszerben bíráltak el.

Ez annyit jelent: tulajdonképpen megnyitották a pénzcsapokat. Igaz, még az új magyar rendszert nem hagyta jóvá Brüsszel, de a minisztériumi válaszból az derül ki, hogy erre hamarosan sor kerülhet. Mint arról többször beszámoltunk, Magyarország egy uniós „jelzés” alapján tulajdonképpen önként, a viták elkerülése érdekében mondott le a brüsszeli finanszírozás igényléséről azokban az esetekben, amelyeket a megújított ellenőrzési rendszerben, vagyis a minisztériumokon belül bíráltak el.

Az uniós finanszírozás jellege miatt persze pénzek folyamatosan érkeztek, és a beruházások sem álltak le. Egyrészt az uniós átfutás és ellenőrzés viszonylag lassú, ráadásul negyedévente megy egy-egy pénzigénylő csomag – vagyis volt idő bőven egyeztetni az új rendszerről. Másrészt a folyamatos kifizetéseket biztosította, hogy a magyar költségvetés minden esetben előfinanszíroz: az EU bürokratáival folytatott, pénzcsapelzárással kísért viták így a hazai büdzsén ütnek finanszírozási lyukat.

Most azonban, úgy látszik, ettől sem kell tartania a kormánynak. A hosszú nevű sajtóosztály közlése szerint ugyanis elkészült az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság jelentése, és már a bizottság asztalán van. Közlésük szerint „a jelentés kedvező, hiszen megállapítása szerint az intézményrendszer megfelelő, vagyis képes az uniós előírások szerint biztosítani a forrásfelhasználás eredményességét és szabályosságát”.

Azt, hogy az új rendszernek le kell vizsgáznia, tulajdonképpen mindenki tudta, csak nem nagyon beszéltek róla. Az uniós finanszírozási intézményrendszerhez azért nem szoktak ugyanis hozzányúlni, mert az akkreditációs folyamat hosszú és bonyolult, és ennek lezárultáig finoman szólva is bizonytalan a finanszírozás. Rosszabb esetben az EU megtagadja a nem jóváhagyott ellenőrzési rendszerből érkező számlák kifizetését, és hosszas vita kezdődik. A magyar találmány az volt, hogy a jóváhagyásig nem küldünk ki számlákat, ezzel elkerüljük a hangos vitát.

Vagyis az eredeti menetrendben is volt számlakiküldési moratórium: a magyar fél abban reménykedett, hogy ez csak néhány hónapig tart. A problémát viszont az okozta, hogy időközben kiderült: nem úgy sikerült a régi munkatársak átvétele, ahogyan tervezték, így esetleg sérülhet az ellenőrzési rendszer (hiszen változik). Ezért picit késhet is a jóváhagyás. A hosszú nevű sajtóosztály szerint most az Európai Bizottság előtt van az ügy, amely most tanulmányozza az auditációs főigazgatóság jelentését.

Nem tudni, ez mennyi ideig tart, hiszen felvetődhetnek még kérdések, de lehet akár helyszíni ellenőrzés is. A kancellária „mind a jelentés minősítése, mind pedig az eddigi bizottsági látogatások alapján” arra számít, hogy a bizottság is jóváhagyja majd az intézményrendszert. Ami fontos lépés lesz, de még mindig „nem jelenti azt, hogy az akkreditációs folyamat befejeződött”.