Bőkezűen bánik az Európai Unió (EU) pénzével Orbán Viktor. A miniszterelnök aláírásával legalábbis március óta két olyan kormányrendelet is napvilágot látott, amely forintmilliárdokkal emelte meg a döntő hányadában brüsszeli forrásból finanszírozott vasúti beruházások költségkeretét. Két hónapja a Budapest-Székesfehérvár vasútvonal fejlesztésének 119,2 milliárd forintos keretét toldották meg 15,6 milliárddal. A héten pedig újabb vonal ideje jött el.

A kormány döntése szerint az eredetileg tervezett 137,4 milliárdnál mintegy 24,4 milliárd forinttal többet költhet a Szajol-Püspökladány vasútvonal felújítására a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. A hozzávetőleg 70 kilométeres vonalszakasz teljes átépítésének költségkerete így meghaladhatja a 161,7 milliárd forintot. Igaz, a Közlekedési Operatív Programban (KözOp) szereplő projekt tenderének eredményhirdetése után az átdolgozott támogatási kérelmet be kell nyújtani az Európai Bizottsághoz is.

Egyelőre nincs válasz arra, hogy a támogatási keret drasztikus megemelését mi indokolta. Valószínű azonban, hogy a NIF közbeszerzési eljárására jelentkező kivitelezői konzorciumok árajánlatai meghaladták az eredeti mérnökárat, azaz a szakértők előzetes költségbecslését. Ami azzal járhatott volna, hogy az állami beruházó cég végül kénytelen eredménytelennek nyilvánítani pályázatát.

Más kérdés, hogy mennyire szerencsés, ha kormányzat a különféle beruházások mérnökárait felülíró ajánlatok hatására rendszeresen többletforrásokat biztosít – akár az EU pénztárcájából is. Ez ugyanis odavezethet, hogy a „jól értesült” pályázók eleve számolnak a kormányzat „rugalmasságával” ajánlataik összeállításánál.

A Szajol-Püspökladány vasútvonal árazásánál mindenesetre a kormányzati döntés csak akkor lehet hatással a pályázók árajánlataira, ha a keret megemeléséről az érintettek idejekorán értesültek. Úgy tudjuk ugyanis, hogy a beruházás három egymással párhuzamosan futó résztenderén hamarosan egyszerre hirdetnek majd eredményt. Az illetékesek azonban jelenleg nem csak a lehetséges győztes kilétét, de azt is üzleti titokként kezelik, hogy a fejlesztés megvalósításáért kik szálltak ringbe.

Ami nem titok, hogy a győztesnek mit kell megépítenie. A tervek szerint idén kezdődő munkálatok keretében először a Szajolt Kisújszállással összekötő vonalszakaszon korszerűsítik a vasúti pályát, míg az építkezés második szakaszában Kisújszállástól Püspökladányig vezető síneket cserélik le a teljes alépítménnyel együtt. A harmadik ütemben a felújított pályaszakasz kapja meg az új biztosítóberendezéseit, és megújul a teljes felsővezeték rendszer.

Az előreláthatólag 2015-ig tartó építkezés befejezése után a vonatok óránként akár 160 kilométeres sebességgel is közlekedhetnek majd a vonalon. Az állomásokon mindenütt magasperonokat létesítenek. Ezeket a tervek szerint akadálymentesített gyalogos peronaluljárók kötik majd össze. Az utasforgalmi területeket egységes megoldással fedik le. Kivétel a püspökladányi állomás, ahol a műemléki védelem alatt álló állomásépület stílusához igazodó előtetőt építenek.

De Püspökladányban újdonság lesz az is, hogy a Baross utcai szintbeni közúti átjáró megszűnik. Helyette közös gyalogos és kerékpáros aluljárót létesítenek, és ha igaz, aluljárót kapnak az autósok is. Szintén aluljárót építenek Törökszentmiklóson, a Pánthy Endre utca és a 100-as vasúti fővonal kereszteződésénél, valamint Karcagon, a Püspökladányi út és a vasútvonal találkozásánál. Kisújszállás-Karcag állomásköznél a 34103-as út ellenben a vasútvonal feletti felüljárón vezet majd keresztül.