Megszavazták: elveszíthetjük a kohéziós támogatásokat
Értesülések szerint a csehek, az osztrákok és a lengyelek mellett a britek is erősen lobbiztak a Magyarországot sújtó szankciók ellen az Ecofin mai ülésén. Végül a német pénzügyminiszter döntötte el a vitát: Wolfgang Schäuble azt hangsúlyozta, hogy nem lehet szembemenni a bizottság javaslatával.
A háttérben nem a magyar kormány teljesítményének jobb megítélése áll, hanem az európai politika: Spanyolország sokak meglepetésére 0,9 százalékos mozgásteret kapott az eurózóna pénzügyminisztereitől a 2012-es büdzsére. Mariano Rajoy spanyol kormányfő senkivel sem egyeztetve jelentette be, hogy az idei évre vállalt 4,4 százalékos hiány helyett 5,8 százalékot tudnak csak teljesíteni. A pénzügyminiszterek erre ugyan nem bólintottak rá, de kompromisszumkésznek bizonyultak: végül 5,3 százalékot engedélyeztek Madridnak, ami még mindig majdnem egy százalékkal nagyobb mozgásteret tesz lehetővé. Erre a hírre keddre megbolydult a hangulat Brüsszelben: több ország is jelezte, míg a kohéziós pénzek felfüggesztésére tett javaslatra igent mondanak, nem biztos, hogy megszavazzák a Magyarországnak szánt tanácsi ajánlásokat.
Az uniós pénzügyminiszterek keddi találkozójára érkező Maria Fekter osztrák pénzügyminiszter szerint az Európai Unió helyesen tenné, ha több időt adna Magyarországnak pénzügyei rendbetételére. A szankciókat nem tartja célravezetőnek , mondta.
Mint emlékezetes, a pénzügyérek ma döntenek arról a bizottsági javaslatról, hogy a jövő év elejétől fagyasszák be a Magyarországot megillető kohéziós támogatás egy részét, mert az ország nem teljesítette maradéktalanul a túlzott mértékű deficit lefaragására tett korábbi vállalását. Emellett a tanács ajánlásokat is megfogalmazna a kiigazításokra.
Múlt pénteken dán elnökségi források még biztosra vették, hogy mind a két ügyben jóváhagyólag szavaz a tanács. Azonban a hétfő éjszakai eurócsoport-tanácskozás óta és a spanyoloknak adott engedmények miatt megváltozott a hangulat.
„Váratlan eredménynek” nevezte Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurócsoport vezetője a döntést. Úgy tudjuk, az eurózóna pénzügyérei több órán keresztül olvastak be a spanyoloknak, de végül nyilvánosan már arról volt szó, hogy a spanyolok az új, rosszabb növekedési előrejelzésre – is – tekintettel nagyobb mozgásteret kapnak.
2013-ra viszont hozniuk kell a számokat. Jövőre a túlzottdeficit-eljárás értelmében ugyanis Spanyolországnak 3 százalék alá kell nyomnia a költségvetési hiányt.
Információink szerint Magyarország, azaz Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter nem fogja maga kezdeményezni az ajánlások elfogadásának elhalasztását, de ha Ausztria vagy Csehország, esetleg bárki más ilyen kezdeményezést tesz, azt nyilván támogatja majd a magyar fél. Kérdés persze, mennyien támogatnak majd összességében egy ilyen álláspontot. Mindenesetre nagy vita várható. A spanyoloknak adott mozgástér kiverte a biztosítékot a megszorító intézkedéseket rendre bejelentő belgáknál is.
A magyar fél természetesen hivatkozhat kettős mérce alkalmazására. Ugyanakkor érdemes észben tartani, hogy Magyarországgal szemben 2004 óta zajlik túlzottdeficit-eljárás, a spanyolokkal szemben 2009 óta. Nekik 2013 a korrigálás végső dátuma, nekünk 2011 volt – igaz, tavaly három százalék alatt volt a hiány, de az Európai Bizottság véleménye szerint nem fenntartható módon. Előrejelzéseik szerint idén három százalék lesz a hiány, jövőre pedig 3,6.
Ráadásul, amikor megválasztása után Orbán Viktor kormányfő Brüsszelben kért hasonló mozgásteret a bizottságtól (és nem kapott), nem hozott magával semmilyen intézkedéscsomagot. A spanyolok azonban úgy kértek mozgásteret, hogy ezt megelőzően megszorításokat jelentettek be. S nem utolsó sorban Spanyolországot nem lehet hagyni bedőlni, mert az uniónak nincs elég pénze a megmentésére.
Olli Rehn pénzügyi biztos szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio kedden Brüsszelben egyébként emlékeztetett: tavaly novemberben öt országnak küldött levelet a finn biztos, figyelmeztetve őket a túlzottdeficit-eljárás végső dátumára, és további intézkedések megtételére sarkallta őket. A szóvivő kifejtette: az ötből négy tagállam további intézkedéseket jelentett be, melyek megalapozottak és fenntarthatók voltak a bizottság elemzése szerint, Magyarországéi viszont nem minősültek ilyennek. – Nincs ok arra, hogy a rendszer áldozatának lássa magát az ország – mondta a szóvivő.
