A távközlési szolgáltató cégeket sújtó, tavaly októberben bevezetett különadó eltörlésére szólította fel Magyarországot csütörtökön az Európai Bizottság. A szektorból éves szinten mintegy hatvanmilliárd forint folyik be a költségvetésbe ezen a címen, így a testület döntése ekkora lyukat üthet akár már az idei büdzsén is. Emlékeztetőül: az adó az ötmilliárd forint éves árbevételt meghaladó cégeket kötelezte fizetésre, a kulcs az ötmilliárd feletti rész 6,5 százaléka.

Amint az előre borítékolható volt: az uniós végrehajtó testület megítélése szerint ez az adó ellentétes a távközlési szektorra vonatkozó EU-jogszabályokkal, mert a szóban forgó adóból származó bevételeket a központi költségvetés használja fel, tehát nem arra fordítják, hogy azokból a  távközlési szektor szabályozásának külön költségeit fedezzék. Korábban már Franciaországban és Spanyolországban is vetettek ki hasonló adóterhet, s azokat is az EU jogszabályaival ellentétesnek tartotta a bizottság.

A jogszabálysértési eljárás idén márciusban indult el azzal, hogy a bizottság nyilvánosságra hozta annak megindítását. Ezt követően a magyar kormány több alkalommal védte álláspontját. Igaz, már az eljárást megelőzően kifejtette álláspontját az adóról a kabinet, szinte minden alkalommal, amikor a válságadó e verziójának törvényességét felvetették.

Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter már tavaly októberben egy háttérbeszélgetésen kifejtette újságírók előtt: állsápontjuk szerint azért nem ütközik a magyar adó az EU-s szabályokba, mert nem a távközlési tevékenységre közvetlenül vetették ki az adót. Tehát nem a hívások vagy más szolgáltatások képezik annak alapját. Egy pénzügyi jellegű teherről van szó, amit árbevétel-arányosan szabtak ki egyszeri alkalommal, három évre. Azóta Fellegi több helyütt elmondta: a bírálók logikája alapján akkor a szektorra semmilyen adót nem lehetne kivetni.

A döntés kapcsán az Equilor által kiadott gyors árfolyam-elemzés megemlíti: a Magyar Telekom 2010-ben 27 milliárd forint válságadót fizetett 2010-ben és idénre, valamint jövőre is ugyanekkora terhet jelent a tőzsdei cégnek ez az adónem. 2013-ban és 2014-ben az eredeti kormányzati szándékok szerint kivezették volna az adót, később azonban módosították a terveket, tehát e két évre a mai információk szerint a jelenlegi adóteher felét kalkulálhatja be a Telekom. 

A válságadó jelentősen rontotta a részvények megítélését, hiszen emiatt a korábbi 70 forintot meghaladó osztalék 50 forintra csökkent. Amennyiben az EB eljárását követően valóban elbúcsúznánk ettől az adónemtől, az bizonyosan többletet jelentene az árfolyamban. A búcsúnak azonban nincs még itt az ideje: Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő ugyanis kijelentette: nem szüntetik meg az adót. Vagyis, az ügy az Európai Bíróságon folytatódik.

European Competition Commissioner Neelie Kroes displays a mobile phone at a news conference on roaming charges at the European Commission headquarters in Brussels July 6, 2011.The proposals of the European Commission will allow users travelling abroad to opt for a cheaper mobile roaming contract from a competing provider while using the same phone number from their domestic operator. "This proposal tackles the root cause of the problem -- the lack of competition on roaming markets -- by giving customers more choice and by giving alternative operators easier access to the roaming market," EU Telecoms Commissioner Neelie Kroes said in a statement as she announced the proposals on Wednesday. REUTERS/Yves Herman (BELGIUM - Tags: BUSINESS POLITICS)