Brüsszelben már vizsgálják a magyar földtörvényt
Az Európai Bizottság több szempontból is vizsgálja az új magyar földtörvényt – tájékoztatta a brüsszeli testület sajtószolgálata lapunkat. A szervezet szándékáról a hét elején lehetett értesülni.
Hétfőn Andrä Rupprechter osztrák földművelésügyi miniszter Brüsszelben kijelentette: a EB hivatalos ígéretet tett Ausztriának, hogy megvizsgálja a vitatott új magyar földtörvényt. Az osztrák tárcavezető szerint ezt Dacian Ciolos uniós mezőgazdasági biztos közölte vele egy hivatalos levélben – tájékoztatott az MTI. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter éles hangon reagált osztrák kollégájának szavaira. Úgy vélte: „ez egy magyar ügy, amit nekünk kell rendeznünk". Nem tartotta szükségesnek, hogy kétoldalú egyeztetés legyen, mert szerinte az osztrák tárcavezető "folyamatosan sértegeti a magyarokat, folyamatosan feljelent bennünket", ahelyett, hogy tudomásul venné: nem Ausztria, hanem Magyarország feladata, hogy rendezze a földviszonyokat.
Hozzátette: Rupprechter csalókat véd ahelyett, hogy figyelembe venné, hogy az osztrák törvényeket Ausztriában, a magyar törvényeket pedig Magyarországon mindenkinek be kell tartania. "Zsebszerződéseseket véd, olyanokat, akik igyekeztek megkerülni a mindenkori magyar jogszabályokat.”
A magyar földtörvény áttekintése ezzel együtt nem kétséges Brüsszelben. A bizottság egyrészt azért vizsgálja az új jogszabályt, mert a csatlakozási szerződés értelmében április 30-án lejár a földvásárlásra vonatkozó moratórium Magyarországon. A testület értékelése szerint a jogszabály különböző módon korlátozza a tőke szabad áramlásának uniós alapelvét. A brüsszeli testület azt tekinti át, hogy a szabályozás által kitűzött célok igazolják-e a korlátozás mértékét. A bizottság azt is megnézi, hogy ezek a regulák arányosak-e, és nem mennek túl az egyébként törvényesen meghatározott célokon, illetve az is a figyelem középpontjába kerül, hogy nem diszkriminál-e az új törvény.
Külön kitér a bizottság a külföldi (főleg osztrák) többnyire haszonbérleti szerződéssel bíró földművesek földjeinek állítólagos kisajátítására – közölte a testület sajtószolgálata. Tájékoztattak: „Feltéve, hogy a szóban forgó szerződések a nemzeti jog szerint érvényesek, a földhasználók befektetéseinek értékét elvenni kompenzáció nélkül aggályos az uniós jog szempontjából.” Különösen a tőke szabad mozgásának és a letelepedés szabadságának betartását látja problémásnak.
Ha a bizottság úgy találja, hogy az intézkedések nem felelnek meg az uniós jognak, akkor a bizottság megteszi a megfelelő lépéseket, hogy a rendelkezéseket a magyar fél módosítsa – jelezték lapunknak.
Forrásaink szerint a bizottságnak el kell járnia, ha egy tagállam minisztere kéri valamely szabályozás kivizsgálását. Andrä Rupprechter osztrák földművelésügyi miniszter pedig ezt megtette, így nincs választás. Az APA osztrák hírügynökség jelentése szerint mintegy 200 osztrák földműves összesen 200 ezer hektáron gazdálkodik Magyarországon.
Ők a meghatározott időszakra vagy élethosszig szóló haszonélvezeti szerződések költségeit előre kifizették, de az új földtörvény értelmében 2014. május 1-jétől kártérítés nélkül elvesztik haszonélvezeti jogaikat. Forrásunk szerint a magyar fél abban bízik, hogy maximum az a kitétel támadható, amely szerint a haszonbérleti szerződéssel bíró osztrákok egy évnél kevesebb felkészülési időt, mindössze pár hónapot kapnak az átállásra. Ennek kapcsán felmerülhet a kompenzáció kérdése is.
