Brüsszelben füstölögnek a dohánytermesztők
A síppal, dobbal, petárdákkal felszerelkezett tüntetők már a brüsszeli reptéren is okoztak némi fennakadást a fogalomban, s az európai negyedben is jól láthatóvá és hallhatóvá tették magukat, ám nagy kérdés, mit tudnak elérni.
Brüsszelben tegnap kezdte meg ülését az agrárminiszterek tanácsa, hogy a remények szerint megállapodjék a közös mezőgazdasági politika mini-reformjáról, azaz uniós nyelven állapotfelméréséről, ám e folyamatnak nem része a dohánytermelés. Mariann Fischer Boel agrárbiztos a megmozdulás előestéjén határozottan leszögezte, ellenzi a 2004-es EU-döntés megváltoztatását a dohánytermelők támogatásáról megváltoztatásáról, ám utalt rá, hogy a vidékfejlesztési pénzek rendelkezésre állhatnak a nehéz idők átvészelésére. A tegnapi agrártanácsban azonban nehéz helyzetbe került az elnökséget adó Franciaország illetékes minisztere, Michel Barnier, aki egyrészt szintén ellenezte az alku módosítását, másrészt rugalmasságát hangsúlyozta.
Nem véletlenül, hiszen Franciaországból érkeztek a legtöbben. Ám az unióban nyolc ország érintett. Franciaország mellett Olaszország, Görögország, Spanyolország, Bulgária, Lengyelország, Románia és Magyarország.
Debrecenből és Budapestről két különgépen 352 magyar termelő utazott Brüsszelbe tegnap, a dohányiparban érdekelt, s velük szolidáris szervezetek, cégek támogatásával. Az unió tanácsának épülete előtt Bényei Illés, a Magyar Dohánytermelők Országos Szövetségének (MADOSZ) elnöke magyar tudósítóknak elmondta, azért kérik a jelenlegi támogatási rend meghosszabbítását, hogy fel tudjanak készülni a módosítás életbe lépésére. Magyarországon 25 ezer ember kötődik a dohánytermeléshez, jórészt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, s ha a csökkentett támogatás miatt fel kell adniuk a tevékenységüket, annak súlyos szociális következményei is lehetnek. A Brüsszelben más ügyben tárgyaló Gráf József miniszter egyébként alapjában véve egyetért a magyar érdekképviselet vezetőjével.
A dohánytermelők jövedelme nyolcvan százalékban uniós forrásból és húsz százalékban a felvásárlási árból keletkezik. Ha a jelenlegi támogatásnak ötven százaléka marad meg, másik fele vidékfejlesztési alapba kerül, akkor a termelés veszteségessé válik, s félő, hogy teljesen megszűnik, ahogy az egyébként történt Ausztriában és Belgiumban.
Az EU persze egészségügyi szempontokat is figyelembe vett, amikor 2004-ben új támogatási rendszer bevezetéséről döntött, de Bényei szerint az elfüstölni való termékekbe már ma is hetven százalékban az unión kívülről érkező dohányt töltenek.
