Stagnálni fog a magyar gazdaság 2012-ben az Európai Bizottság időközi előrejelzése szerint, amely azt is jelzi, az első negyedév után várható némi javulás. Tavaly novemberben még 0,5 százalékos növekedést látott valószínűnek a brüsszeli testület, most viszont 0,1 százalékos recessziót tart reálisnak. Az euróövezeten kívüli tíz EU-tagország közül csak Magyarországon várható idén GDP-csökkenés. Az időközi értékelést általában csak az unió gazdaságának 85 százalékát adó legnagyobb hét tagállammal kapcsolatban szokták végrehajtani, de a teljes kép érdekében most mindegyik tagállam növekedésére kiterjesztették a vizsgálatot. 

Az elemzés szerint ehhez hozzájárult az általános gazdasági helyzet: Magyarország legnagyobb exportpiacai lassabb növekedést produkálnak, mint arra a bizottság korábban számított. Kitettségünk jelentős, hiszen a magyar GDP 87 százalékát az export adja. (A magyar gazdaság számára fontos német gazdaságban idén 0,6 százalékos növekedés lesz a bizottság szerint.)

Az elemzés kitér arra, hogy a Malév csődje negatív hatással lesz a szolgáltatások exportjára, igaz, a cég hozzájárulása a magyar GDP-hez „korlátozott” volt. A bizottság szerint a Mercedes-gyár beindulása azonban növelni fogja Magyarország piaci részesedését. Tavaly még növekedett a gazdaság, ami a kivitelnek volt köszönhető, bár az exportszektor lendülete év vége felé csökkent a romló gazdasági környezet miatt.

A hazai kereslet továbbra is pang: a háztartások fogyasztása a bizonytalanságok, a magas munkanélküliség és a forint svájci frankkal szembeni értékvesztése – azaz a háztartások súlyosbodó eladósodása – miatt nem indult be. A keresletre negatív hatással lesznek az első negyedév megszorításai is, amelyeknek a nagyarányú adócsökkentés által okozott bevételcsökkenést kell pótolniuk. (Ezt a bevételcsökkenést a bizottság szerint 2011-ben elhomályosította a magán-nyugdíjpénztári vagyon lenyelése.) A bizottság elemzése kitér arra is, hogy a kormány és a bankok közti megállapodás értelmében sikerült mérsékelni a végtörlesztés negatív hatását a pénzügyi szektorra. Az infláció idén 5,1 százalékos lesz Magyarországon.

Uniós átlagként 2,3 százalék szerepel az előrejelzésben, amely szerint kilenc tagállamban várható idén visszaesés, egyben (Csehországban) stagnálás, míg tizenhétben növekedés. Két százalék fölötti növekedésre számítanak Lettországban, Litvániában és Lengyelországban, míg Görögországban 4,4 százalékkal, Olaszországban 1,3 százalékkal, Portugáliában pedig 3,3 százalékkal eshet vissza a gazdaság. Összességében az unió gazdasága stagnál – novemberben még 0,6 százalékos növekedést látott valószínűnek a testület. Az euróövezet gazdasága 0,3 százalékos recessziót mutat, itt tavaly ősszel még 0,8 százalékos növekedéssel számoltak. Mint Olli Rehn elmondta, ezt arra a feltételezésre is alapozták, hogy a szuverén államadóssággal kapcsolatos bizonytalanságok az idén csillapodnak. 

Rehn kiemelte: nincs jele hitelválságnak Európában. Ez a biztos szerint egyrészt köszönhető az Európai Központi Bank (EKB) decemberben indított likviditási programjának, amelynek köszönhetően a bankok fellélegezhettek, illetve annak is, hogy az európai bankok feltőkésítésének kötelezettsége egyelőre nem vonta maga után a hitelek nagyarányú visszafogását. 

A finn pénzügyi biztos szerint az elemzés alapján több szakpolitikai irányt határozható meg, amelyek szerinte kulcsfontosságúak a tartós recesszió elkerülése érdekében. Egyrészt végre kell hajtani a görög mentőcsomagban foglaltakat, stabilizálni kell a mediterrán ország helyzetét, növelni kell az európai mentőalapokhoz hozzárendelt pénzösszeget. Ennek egyelőre Németország ellenáll, de a tartalékok növeléséről döntésre jutnak majd az Európai Unió állam- és kormányfőinek március eleji csúcstalálkozóján. Szükséges az EKB segítsége és a bankok feltőkésítése, illetve a gazdasági kormányzás minden szabályának betartása és betartatása.

Amit a bizottság mond, annak az ellenkezője lesz

A Nemzetgazdasági Minisztérium nem ért egyet az Európai Bizottság februári időközi előrejelzésével – reagált közleményében a tárca. Idézzük: „Egy évvel ezelőtt a Bizottság 2011-re 1,4 százalékos GDP növekedést prognosztizált Magyarország növekedésére. Ezzel szemben a KSH legfrissebb adatai szerint tavaly a magyar GDP 1,7 százalékkal bővült, vagyis Brüsszel 0,3 százalékot tévedett a tavalyi előrejelzésében. Ezek alapján joggal feltételezhető, hogy az idei évre adott előrejelzése sem pontos, vagyis nagy valószínűséggel Magyarország nemhogy csökkenést, de az eurózóna átlagát jóval meghaladó növekedést mutat majd fel.

Mindezt erősíti az a tény, hogy a Bizottság megállapítja, 2011-ben a magyar gazdaság ellenállóbbnak bizonyult az őszi várakozásaiknál. 2012-t illetően meg is említi, hogy a Bankszövetséggel kötött megállapodásnak köszönhetően a hitelezés visszaesése mérsékeltebb lehet. Ezenkívül a bérkompenzáció miatt a bérek emelése is a korábban gondoltnál kisebb terhet jelent a vállalkozások számára”.

Hogy állnak a magyar ügyek?

Olli Rehn pénzügyi biztos az előrejelzést bemutató sajtótájékoztatón újságírói kérdésre nem kívánta megelőlegezni a kötelezettségszegési eljárásokra a múlt héten érkezett magyar válaszok bizottsági értékelését. Mint mondta, az értékeléssel a bizottság egésze foglalkozik, hiszen több portfóliót is érintenek a magyar ügyek, és a bizottság álláspontjáról a biztosok ülése dönt majd.