A túlzottdeficit-eljárás alóli szabadulás soron következő akadályát sikerrel vette Magyarország: az unió statisztikai hivatala, az Eurostat által hétfőn közölt, a tavalyi évre vonatkozó deficitadat a mágikus 3 százalék alatt maradt, és még a 2,7 százalékos kormányzati várakozásnál is lényegesen alacsonyabb lett. A magyar államháztartási hiány tavaly 531,5 milliárd forint volt, a GDP pedig 28276 milliárd forintot tett ki.

Magyarország adósságrátája 79,2 százalékos volt a 2012 végén, ez 0,7 százalékos növekedés a harmadik negyedév végi állapothoz képest. Ezzel az adattal a 11. helyen állunk a legeladósodottabb uniós országok listáján, melyet a görögök vezetnek 156,9 százalékkal, s rajuk kívül az írek, az olaszok és a portugálok szerepelnek rajta száz százalék feletti GDP-arányos adattal. A 2012-es záró negyedévben tíz ország tudta csökkenteni adósságát. Magyarország az adósságráta változását jelző pozitív statisztikában a 15. helyet foglalja el.

Tavaly a harmadik egymást követő évben szorította a kormány – a szó szoros értelmében – a hiányt a maastrichti követelményszint alá. Megjegyzendő, hogy ez a művelet 2010-ben csak a háromezermilliárd forintos magán-nyugdíjpénztári vagyon államosítása révén sikerült. A rezsicsökkentés mellett a Magyarország ellen 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás lezárása tekinthető a kormánypártok legnagyobb kampányfogásának a 2014-es választások előtt.

Az eljárás sorsáról júniusban hozza meg végső döntését az uniós pénzügyminiszterek tanácsa, az Ecofin, de szakértők szerint egyedül a számok alapján nehéz lesz belekötni abba, hogy Magyarország teljesítette az előírt követelményeket, ezért ellene az eljárást lezárják, még ha a hiány leszorításához vezető gazdaságpolitika mély recessziót eredményezett is, amiből talán az idén, de inkább jövőre kecmereghet ki az ország.

A megszorítások és a Matolcsy György nevével fémjelzett gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága kiölte a bizalmat a rendszerből, amit emelkedő munkanélküliség, a jövőt megalapozó beruházások visszaesése, a fogyasztás stagnálása is jelez. Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legutóbbi jelentéseikben éppen a hiánypálya és az adósságpálya fenntarthatósága feletti aggodalmának adott hangot, szerintük a szerkezeti reformok híján egyszeri intézkedésekkel a bevételek fokozására építő gazdaságpolitika komoly növekedési kockázatokat rejt.

Az aggályok eloszlatására nem kaptak megfelelő jelzést a magyar kormánytól, amely ráadásul a Brüsszelnek a múlt héten benyújtott konvergenciaprogramjában a jövő évi hiánycélt a korábbi 2,2 százalékról 2,7 százalékosra puhította fel.

A hétvégén Varga Mihály az IMF és a Világbank éves közgyűlésén tárgyalásokat folytatott a szervezetek képviselőivel. Az erről szóló híradások szerint az IMF értékelte a hiány ledolgozására a magyar erőfeszítéseket, és meglepte a 2 százalékos tavalyi adat. Giró-Szász András kormányszóvivő ezt úgy fordította magyarra a közrádió reggeli műsorában, hogy az IMF belátta tévedését, és a gazdaságpolitikánk sikeres. Az IMF márciusban közzétett hivatalos országjelentésében ilyen megállapítás nem szerepel.

Varga először járt nemzetgazdasági miniszteri minőségében az IMF központjában, korábbi, éppen az IMF/EU-hiteltárgyalások vezetésével megbízott tárca nélküli miniszterként ennek nem látta szükségét. Mint ahogy magának a hitelmegállapodásnak sem, igaz most Washingtonban azt jelezte, hogy az idén biztosan nem szorulunk a biztonsági hálóra, de egy jövőbeni esetleges megállapodás lehetőségét kategorikusan nem zárta ki.