Brüsszel nem ereszti a kormányt
Idénre 2,5 százalékos költségvetési hiányt, jövőre 2,9 százalékos deficitet, 2014-re viszont 3,5 százalékos hiányt prognosztizál az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatban az őszi gazdasági előrejelzésében. A gazdasági növekedést 2012-re -1,2 százalékra, azaz zsugorodásra lőtte be a bizottság szakszolgálata, 2013-ra minimális, 0,3 százalékos növekedéssel, 2014-re pedig 1,3 százalékos bővüléssel számolnak Brüsszelben hazánk vonatkozásában.
A deficit 2014-re jósolt megugrását a bizottság az oktatásban megjelenő „új kompenzációs rendszernek” tulajdonítja, ami a pedagógus-életpályamodellre utalhat. Az előrejelzés szerint a GDP arányában csaknem fél százalékot tesz ki a jegybank 2013-ban várható veszteségének 2014-es kompenzációja.
Az elemzés kitér arra, hogy a gyenge növekedési potenciált részben a politikai bizonytalanság, részben az „egyre torzító adók” okozzák, itt különösen a pénzügyi szektort érintő magas terheket emelik ki. Azt is megjegyzik, hogy a negyedik éve csökken a befektetések aránya, ami GDP-arányosan most történelmi mélyponton áll.
Az államadósság az előrejelzés szerint a következő években csökkenni fog: idén a GDP-hez viszonyítva 78,4 százalékos adósságot jósolnak, 2013-ban 77,1 százalék, 2014-ben 76,8 százalékos adósságállomány várható.
Az előrejelzés eredményeit bemutató sajtótájékoztatóján Olli Rehn pénzügyi biztos a Népszabadság kérdésére elmondta: az Európai Bizottság „hamarosan értékleni fogja”, hogy az eddigi intézkedések elegendők-e Magyarország vonatkozásában ahhoz, hogy kikerüljünk a túlzottdeficit-eljárás alól. Mint emlékeztetett, abból kiindulva, hogy nem lesznek további intézkedések, az előrejelzés szerint 2014-re úja három százalék fölé emelkedik a deficit.
Rehn kérdésünkre kifejtette: a nemrég elfogadott intézkedések idén és jövőre három százalék alá hozzák a költségvetési hiányt, de mivel ezeknek az intézkedéseknek a nagy része aránytalanul az adóbevételek növelésére irányul, a gazdasági növekedés nem biztosít elég fiskális teret és - amennyiben abból indulunk ki, hogy nem változik a gazdaságpolitika - a deficit újra három százalék fölé emelkedik.
Olli Rehn a sajtótájékoztatón nem konkrétan Magyarországról beszélve, hanem általában a három százalékos küszöb közelébe kerülő országokról szólva azt mondta: ezeknek az országoknak az esetében a februári időközi jelentés elkészítésénél elemzik, hogy az addig bejelentett és elfogadott intézkedések elegendők-e a túlzott-deficit eljárások megszüntetéséhez. Szerdán egyébként csak Málta esetében javasolta a bizottság az eljárás megszüntetését, többek között azért, mert az előrejelzés által lefedett teljes időszakban, azaz 2014-ben is három százalék alatt várható a hiányszám.
A Magyarország ellen 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárásban 2012 volt a legutolsó határidő, vagyis idén év végéig kellett teljesíteni a hiánycélt ahhoz, hogy Brüsszel ne tartson vissza pénzeket a kohéziós forrásból. Ilyen szepontból tehát nagyon fontos, hogy idén 2,5, míg jövőre 2,9 százalék lehet a költségvetési hiány. Sokat ront azonban a képen, hogy 2014-ben ismét a hiánycél fölé, 3,5 százalékra várja a jelenlegi adatok alapján a deficitet az Európai Bizottság – kérdés, ez mennyit nyom majd a mérleg másik serpenyőjében.
Valószínűleg sokat. A Brüsszel által márciusban megfogalmazott ajánlásokban ugyanis az olvasható, hogy a 2013-as hiánynak jóval alatta kell lennie a háromszázalékos deficitcélnak, márpedig a 2,9-es mutató ezt az elvárást nem hozza.
