Brüsszel lefaragna az áfából és a banki kamatokból
Uniós tisztségviselők kiszivárogtatásai szerint áfamérséklési, illetve bankkamatcsökkentési javaslatok is szerepelnek abban az indítványcsomagban, amelyet szerdán ismertet az Európai Bizottság elnöke az európai gazdasági visszaesés kivédése céljából. A dokumentum, amelyhez José Manuel Barrosónak a nevét kell adnia, a hírek szerint a brüsszeli testületen belüli heves viták közepette formálódik, így van olyan biztos, aki kevesli, van, aki sokallja a szabadpiaci viszonyokba történő "belenyúlás" javasolt mértékét. Állítólag ez utóbbi csoportba tartozik Joaquín Almunia pénzügyi biztos is.
Becslések szerint az EU "kormánya" által javasolt intézkedések mintegy 130 milliárd euró - az EU-országok összesített bruttó hazai termékének (GDP-jének) egy százaléka - erejéig biztosítanának pótlólagos forrásokat a nemzetközi pénzügyi válság nyomán súlyos recessziós veszélybe került reálgazdaság lendületének lehetőség szerinti megőrzésére.
Barroso a minap egy lisszaboni gazdasági fórumon mondott beszédet, és annak szövegét Brüsszelben közzétették. Eszerint most a költségvetési kiadások jelentős növelésére, adókönnyítésekre és a betegeskedő iparágak megsegítésére van szükség - annak szem előtt tartása mellett, hogy ezeknek az intézkedéseknek megfelelően célzottaknak kell lenniük, és csak átmeneti időre szabad szólniuk.
Brüsszelben úgy hírlik, hogy az adókönnyítési javaslatokon belül a Barroso-csomagban nagy hangsúlyt kap az áfacsökkentés. Nagy-Britanniában hétfőn jelentették be, hogy december 1-jétől 2,5 százalékponttal 15 százalékra, az Európai Unió által engedélyezett legalacsonyabb szintre szállítják le az általános forgalmi adó kulcsát. Az alacsonyabb áfakulcs 13 hónapig, a jövő év végéig lesz érvényben. Az áfacsökkentés a brit költségvetés bevételét 12,5 milliárd fonttal csökkenti.
Németország és Franciaország nem kívánja követni a brit példát. Úgy tudni, hogy a Bizottság elsősorban a környezetbarát termékekre javasolna áfacsökkentést, majd pedig indokoltnak tartaná a nagy munkaigényű helyi szolgáltatásokra rakódó áfaterhek könnyítését.
Állítólag azt is indítványozni kívánja a brüsszeli Bizottság, hogy az Európai Központi Bank csökkentse a kamatszintet, és ez majd remélhetőleg átgyűrűzik majd a bankközi hitelezés szférájába. Az Európai Központi Bank már jelezte, hogy december 4-ikén további kamatcsökkentés mellett dönthet. Piaci elemzők szerint 50-70 bázispontos kamatszint-mérséklődésre lehet számítani.
"A recesszió leküzdését célzó kiadásoknak okos kiadásoknak kell lenniük" - fogalmazott lisszaboni beszédében az EU legfőbb végrehajtó testületének elnöke. Szerinte a jövőbeli versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú területekbe kell beruházni. Ilyennek mondta a kutatást és az innovációt, az úgynevezett "tiszta technológiákat", az energiahatékonyságot, az oktatást és a képzést.
A nemzeti költségvetések átmeneti "gyeplőelengedéséről" a brüsszeli Bizottságban azt mondják: rendkívüli idők rendkívüli rugalmasságot indokolnak, és ezért az EU megértő lesz majd, ha egyes országok a gazdaságélénkítő csomag végrehajtásakor túllépik az éves költségvetési hiány "normális időkre" megszabott felső határát, a GDP 3 százalékát. Idővel azonban, amikor a gazdaságélénkítés és munkahelyteremtés már kezdi éreztetni a hatását - teszik hozzá -, vissza kell majd térni a "közpénzekkel való egészséges gazdálkodás" útjára, a deficit kordában tartására.
Sajtóértesülések szerint a Barroso-csomag ilyen értelemben két évre szólna, vagyis 2009-re és 2010-re javasolna deficitengedékenységet