Brüsszel kiengedheti Magyarországot a szégyenpadból
Jó esélye van Magyarországnak arra, hogy kikerüljön a túlzottdeficit-eljárás alól, de a végső döntés valószínűleg csak jövő héten, az EU-biztosok szerdai ülésén születik meg – mondta több brüsszeli forrás is lapunknak. Ugyanakkor a nyilatkozók óvatosan fogalmaznak, hiszen eddig – az uniós támogatások felfüggesztésének lehetőségén kívül – semmi sem került le az asztalról. A napokban bejelentett új reklámadó azonban már nem valószínű, hogy bármit változtatna a helyzeten, hiszen ezt a bizottság nem fogja tudni figyelembe venni.
Magyarország ellen 2004-es csatlakozása óta folyik az eljárás, mert költségvetési hiánya rendre meghaladta a GDP három százalékát. Orbán Viktor kormányfő erkölcsi kötelességnek nevezte, hogy kikerüljön az ország az eljárás alól, amely alá jelenleg tizenkilenc másik uniós tagállam is tartozik. A magyar kormány alapvetően a bevételi oldalt növelő intézkedéseket tett, köztük a különadókat és az egyszeri hatású intézkedéseket az Európai Bizottság rendre bírálta, s a kiadási oldal lefaragását, a különadók kivezetését javasolta a kormánynak.
A szívós egymásnak feszülésnek annyi eredménye lett: a magyar kormány és a bizottság gazdasági előrejelzései elkezdtek egymás felé konvergálni, tehát közel a kompromisszum. Úgy tűnt, a magyar kormány néha még túl is teljesített: lásd a 2012-es végleges, 1,9 százalékos deficit adatot. – Tavasszal közelebb kerültünk a makropályát illetően – mondta egy brüsszeli forrás arról, a végén „összeérnek” majd az adatok.
A bizottság februári előrejelzése még a 2012-es hiányt is 2,4 százalékra becsülte, az ideit 3,4-ra, jövőre pedig 3,4 százalékos deficitet jósolt. Erre jött a konvergenciaprogram, amibe a kormány még nem illesztett újabb intézkedéseket, kormányzati érvelés szerint azért, mert azokat a Magyarország szempontjából kedvezőbb tavaszi bizottsági adatokhoz akarták igazítani, hogy kisebb korrekciót kelljen végezni. Tesztelték a bizottságot, mennyi kell még.
Május elején meg is jöttek a bizottság számai: a 2012-es hiány 1,9 százalék lett, 2013-ra 3 százalékot, jövőre 3,4-et jeleztek előre. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyekben illetékes alelnöke ekkor már jelezte: további intézkedéseket kell meglépni, hogy Magyarország kikerüljön az eljárás alól. A bizottság információink szerint ekkor már egyeztetett a magyar kormánnyal, milyen méretű lépések kellenek. A Varga-bejelentés előkészített volt Brüsszelben, még ha a hivatalos magyar tájékoztatás nem is volt túlontúl részletes.
Orbán Viktor ehhez képest a napokban, az EU-csúcsot követően újabb adó lehetőségét jelentette be, mondván, biztosra kell menni az eljárással kapcsolatban. Pedig azt a kormányfő is tudja, hogy a bizottság csak a nyilvánosan bejelentett, hivatalosan kommunikált intézkedéseket tudja figyelembe venni, és ilyen rövid időkereten belül nem valószínű, hogy bármit is kezdenek a reklámadóval Brüsszelben – ezért ezt biztosan nem lehet az EU-ra kenni.
Információink szerint a Varga-csomagban jelzett három lépcsős intézkedést a bizottság tudomásul vette, annak ellenére, hogy az adóemelés nem az általuk preferált módszer lenne a kiigazításra. Úgy tudjuk, az országspecifikus ajánlásokban megint kitérnek majd arra, hogy a különadók visszafogják a növekedést és ezért károsak. Ráadásul még mindig nem tisztázott Brüsszel számára az e-útdíj és a pénztárgépek bekötésének működése, hatékonysága. Ezzel együtt a bizottság jelen esetben nem vizsgálhatja az intézkedés minőségét, a küszöbértékhez való viszony lesz a mérvadó.
Ám az eljárást részletező szabályzatban (code of conduct) az is szerepel, hogy az „abrogációhoz” (brüsszeli zsargonban így hívják az eljárás alól történő kikerülést) nem csak határidőre (esetünkben 2012-re) kell hozni a három százalék alatti értéket, hanem az előrejelzésben szereplő évekre, azaz idén és jövőre is. Tehát a bizottság szemrebbenés nélkül bent tarthat minket az eljárásban, ha 2014-ben a hiányra 3,1 százalékot jeleznek elő. De ez a forgatókönyv eléggé valószínűtlen.
A bizottság az elmúlt hónapokban lazított szigorú hozzáállásán a pénzügyi kormányzás terén, és valószínűleg ez Magyarországra nézve is kedvező hangulatot teremt. A kockázatokkal tisztában vannak Brüsszelben, és emlékeztetnek, az eljárásba akár fél év múlva is vissza lehet kerülni. Több forrásunk tartja rizikósnak a magyar kampányidőszakot, s nem is feltétlenül Orbán Viktor, hanem a Fidesz többi vezetőjének kampány-költségvetésre vonatkozó esetleges nyomása, ötleteik miatt.
Orbán brüsszeli információk szerint garanciát adott José Manuel Barroso bizottsági elnöknek januári találkozásukkor arra, nem lesz kampány-költségvetés. Persze nem teszi oldottá a körülményeket, hogy több kormányzati jelzés is volt arra: ha a bizottság nem engedi ki az országot az eljárás alól, akkor „elszabadul a pokol”, a kormány leveszi a kesztyűt, és teljes támadásba lendül.
A bizottságnak azonban politikailag is jól jöhet az „abrogáció”: bizonyítani tudja, hogy az alkotmányos aggályok és a politikai viták ellenére képes objektíven megítélni a magyar gazdaságpolitikát. Ezzel talán enyhíthető a kormány által is sugalmazott összeesküvés-elméletek hevessége a brüsszeli magyar-üldözésről. Budapest rendszeresen kettős mércét emleget, különösen azzal a tavalyi esettel kapcsolatban, amikor Spanyolországnak több időt adtak a korrekcióra, Magyarországnak pedig szankciót javasoltak, pedig javítottunk az egyenlegen. Brüsszeli források arra hívják fel a figyelmet, a két eset nehezen összehasonlítható, s a spanyolok akkor a strukturális hiányukat jelentősen csökkentették, miközben a magyarok nem.
