Bár Matolcsy György miniszter és Kármán András államtitkár az uniós pénzügyminiszterek luxembourgi ülése után, majd a magyar tárcavezető brüsszeli parlamenti meghallgatását követően is arról beszélt, hogy érdemben sikerült módosításokat elérni az első európai szemeszter keretében a Bizottság által kiadott ajánlásokban – mint beszámoltunk róla, például a Költségvetési Tanács szerepét, vagy a jövő évi prognosztizált büdzséhiány értékelését illetően -, de a véglegesnek látszó szöveg inkább szigorításra utal.

A dokumentum egyrészt tükrözi most már a Tanács álláspontját is, másrészt a csütörtök este kezdődő csúcstalálkozó napirendjére kerül jóváhagyásra. Mint részletesen beszámoltunk róla, az Európai Bizottság június hetedikén tette közzé mind a huszonhét tagországra és az eurózónára kidolgozott javaslatait a beküldött stabilitási és konvergenciaprogramok, valamint a nemzeti reformprogramok alapján. A válság nyomán kialakuló új és szorosabb gazdaságpolitikai egyeztetés keretében az országra szabott ajánlásokat figyelemben kell venni a következő évi költségvetések elkészítésekor.

A Bizottság öt ajánlást fogalmazott meg Magyarország számára, de „érdemben” és szövegszerűen csak az első kettő módosul. S a Tanács által most elfogadott változat annyiban szigorít, hogy 2011-ben nem a költségvetésben észlelt strukturális romlás mértékének csökkentésére, hanem teljes elkerülésére szólít fel. S arra is, hogy a túlzott deficitet fenntartható módon szüntesse meg a kormány még ebben az évben, ahogy azt a pénzügyminiszteri testület ajánlotta még 2009-ben.

Hiába zárhat az idén a büdzsé kétszázalékos többlettel a magán-nyugdíjpénztári vagyon visszaáramoltatása jóvoltából, a valóságos költségvetési folyamatok rossz irányba haladnak, s ezen változtatni kell. Továbbá jövőre is a GDP három százaléka alatt kell tartani a hiányt. A bejelentett intézkedéseket meg kell valósítani, s ha kell újabbakat kell hozni. Jövőre már láthatóvá kell tenni, miként éri el a kormány a konvergenciaprogramjában megfogalmazott deficitcélt 2013-ban. Ez arra enged következtetni, hogy a Magyarország ellen 2004, tehát a csatlakozás óta folyó túlzottdeficit-eljárás egyelőre nem zárul le.

Az ajánlások második pontjában valamivel kevesebb szó esik valóban a Költségvetési Tanács tevékenységi körének részleteiről, de továbbra is része az ajánlásnak, hogy a testület kitekintését, jogosítványait szélesíteni kell.

Az ajánlásokhoz fűzött hivatalos háttéranyagban a kormánynak – mint jelentettük – sikerült elérnie, hogy a 2012-re szóló bizottsági 3,3 százalékos deficit előrejelzés mellé bekerült egy félmondat, hogy ebben azért 0,5 százalékos megvalósulási kockázat is rejlik, vagyis ha a kormány minden tervezett intézkedését végrehajtja és még újabbakkal is előáll, ha szükséges, akkor a hiány szintje a háromszázalékos plafon alá kerülhet.

Finomodott az elemzésnek a magánpénztári vagyon felhasználását érintő része, amely most úgy hangzik, hogy a pénzügyi fenntarthatóság romlását részben ellensúlyozzák a strukturális reformprogramnak a nyugdíjrendszerre vonatkozó intézkedései, s a hosszú távú kockázat közepesnek tekinthető. A bizottsági szöveg még egyértelműen utalt a hosszabb távon várhatóan romló helyzetre a mostani egyszeri bevétel és a növekvő jövőbeli kötelezettségek miatt. Továbbra is várják az uniós intézmények az új alkotmány nyomán születő sarkalatos törvényeket, különös tekintettel az adósságfék intézményére és a Költségvetési Tanács tevékenységi körére nézve.

Az összes többi ajánlással a csúcstalálkozó elé kerülő szöveg látható elégedettséggel tölti el a magyar kormányt, de a Bizottság is úgy gondolja, hogy a dokumentumban minden fontos mondandója benne maradt, sőt néhol még kicsit szigorítani is tudott az ajánláson.