Bár szemben a lengyel kormánnyal a magyar vezetés még mindig nem küldte meg Brüsszelnek a részletes tervet, amelynek nyomán az idei költségvetési hiány fenntartható módon a GDP három százaléka alá kerül, s a következő években sem haladja meg ezt a szintet, a pénzügyminiszterek tanácsa - amelynek elnöke jelenleg Matolcsy György gazdasági miniszter - a Bizottság véleménye alapján korainak ítéli mai ülésén annak kimondását a túlzottdeficit-eljárás keretében, hogy Magyarország nem tett eleget a 2009 nyarán lefektetett ajánlásoknak, s így most még nem kér további lépéseket.

Értesüléseink szerint a keddi tanácsülésen a Lisszaboni Szerződés 126. cikkelyének vonatkozó paragrafusaira hivatkozva a gazdasági folyamatok szoros figyelemmel követését határozzák el, és felkérik a kormányt, hogy még a konvergenciaprogram áprilisi határidejű elkészítése előtt nyújtsa be a részletes programot, különös tekintettel az idei évre, illetve a két hete bejelentett intézkedések számszerűsítésére. A Bizottság érvelése nyomán a Tanács azért adhat még egy kis időt, mert úgy ítélik meg Brüsszelben, hogy a friss intézkedéscsomag jó irányba tett lépés, de annak hatásairól még nincs kellő információ a bizottsági szakértők kezében.

Az ügy közvetlen előzményeként - mint annak idején beszámoltunk róla - Olli Rehn pénzügyi biztos levelet írt Matolcsy Györgynek január végén, amelyben jelezte: Brüsszelben érzékelik az idei költségvetési folyamatokban meglapuló veszélyeket, és tudják, hogy a magánnyugdíjpénztári átutalások visszaterelésének a hatása csak egyszeri, vagyis nem járul hozzá a büdzsé hosszú távú fenntarthatóságának erősítéséhez, ezért az Európai Bizottság további komoly erőfeszítéseket vár a magyar kormánytól. A levél világossá tette: a magyar kormány még egy esélyt kapott, hogy időben beavatkozzon a folyamatokba, mielőtt a Bizottság erre nyomatékosan és hivatalosan figyelmezteti, és a Tanács is felszólítja erre.

Az őszi bizottsági előrejelzéshez képest, amely 2011-re 4,7 százalékos GDP-arányos hiányt tartalmazott, a helyzet annyiban változott Rehn januári levele szerint, hogy a nyugdíjrendszer második pillérének elsorvasztása révén keletkező egyszeri hatás nyomán a hiány három százalék alá csökkenhet, de a strukturális egyenleg tovább romlik közben, minek következtében a 2012-es hiány a GDP öt százalékára kapaszkodik fel, ha nem történik semmi. Ezért már idén jelentős erőfeszítéseket kellene tenni, hogy a hiány fenntartható módon csökkenjen három százalék alá, ahogy azt a Tanács még 2009-ben határidőként megszabta.

A két hete Budapesten Matolcsy György és Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes által nyilvánosságra hozott intézkedési tervvel kapcsolatban március elején Amadeu Altafaj Tardio bizottsági szóvivő azt mondta, hogy a brüsszeli uniós testület a jó irányba tett lépésnek tartja a magyar csomagot a költségvetési folyamatok fenntarthatóságának előmozdítására, de várja a javaslatok részletes kifejtését.
Mint a szóvivő kifejtette, a magyar reformprogram tartalmazni látszik strukturális elemeket, ami javíthatja az állami pénzügyek fenntarthatóságát. Az államadósság-csökkentésnek, mint fő célnak a meghirdetése összhangban áll a Bizottság tanácsával. Pozitív elem ugyancsak, hogy a program a kiadások megfogására igyekszik támaszkodni.

A konkrét intézkedéseket azonban a magyar kormány még nem juttatta el a Bizottsághoz, eltekintve néhány bevételnövelő intézkedéstől. Ezért a Bizottság - mondta a szóvivő - egyelőre nem tudja megítélni, hogy a terv valóban csökkenti-e a büdzsé hiányát a GDP két százalékával idén, és három százalékával jövőre, s hogy valóban fenntartható fiskális helyzet keletkezik-e, ahogy a stabilitási és növekedési paktum azt előírja.

Továbbá az sem mérhető fel jelenleg, hogy az államadósságnak a GDP-hez mért aránya tényleg mérséklődő pályára állt-e rá. Az sem világos, hogy a csomag milyen hatást fejt ki 2011-ben, amikor a Bizottság strukturális értelemben romlást jelez előre a magyar költségvetésben.

A Bizottság tehát várja a részletek és a feltételezett hatások előterjesztését, amit aztán alaposan tanulmányozni fog, összefüggésben egyébként a Magyarország ellen folyamatban lévő túlzottdeficit-eljárással. Ennek keretében tárgyalnak kedden az uniós pénzügyminiszterek a magyar programról, s adnak még kis időt. Úgy tudjuk, hogy a bizottsági szakértők is azt szeretnék most tudni, hogy a bevételnövelő intézkedések mellett egészen pontosan hogyan képzeli el a kormány a kiadások csökkentését.

Matolcsy György