Brüsszel 'rámegy' az energiaszabályozásra
A magyar energiapiaci szabályozás több olyan elemébe is belekötött az Európai Bizottság, amelyek gyanúja szerint a vonatkozó uniós előírásokkal összeegyeztethetetlenek. A BruxInfo értesülése szerint Brüsszel még augusztusban levelet küldött a magyar hatóságoknak, hogy a dolog végére járjon. A levél kiküldése az úgynevezett előzetes "eljárásba" illeszkedik, ami éppen annak viszonylag gyors tisztázására hivatott, hogy az ügyben kötelezettségszegési eljárást indokolt-e indítani vagy sem.
Marlene Holzner, energiaügyekben illetékes bizottsági szóvivő magyar újságírókkal beszélgetve nem akarta megerősíteni a vizsgálódást, s közölte, nem kommentálja az egyes tagállamokban bevett szabályozási rendszert. Általánosságban véve ugyanakkor elmondta: a bizottság továbbra is szorgalmazza, hogy a hatóságilag szabályozott árakat ki kell vezetni, és a kiskereskedelmi szinten is a piacnak kell szabályozni az árakat, mert meggyőződésük, hogy hosszú távon ez olcsóbb a fogyasztónak. Hozzátette: a bizottság megérti, hogy ebben a válságos időszakban nem mindenki bírja fizetni a magas energiaszámlákat, de a bizottság szerint az ő helyzetük javítására szociális alapon, célzottan kéne támogatást nyújtani - írta lapunk brüsszeli tudósítója.
Úgy tudjuk, a bizottság egyelőre szép szóval próbálja meggyőzni a tagállamokat, vezessék ki a központilag meghatározott árakat, engedjenek teret a piaci szabályozásnak. Az ipari szereplőknek nyújtott támogatások terén kötelezettségszegési eljárásokat is indítanak (ez már megtörtént Franciaország és Lengyelország esetében.)
A Bizottságnak egyébként elsősorban a magyar hálózati tarifarendszerrel van problémája, amely meglátása szerint az uniós szabályokkal ellentétben egyes fogyasztói csoportokat előnyben részesít másokkal szemben.
Brüsszel konkrétan azt kifogásolja, hogy a háztartások és a közületek számára a nagy nyomású gázhálózat használatáért felszámított díjak alacsonyabbak, mint más fogyasztói kör számára. Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy ugyanazért a szolgáltatásért két külön díjat számítanak fel, ami a diszkriminációmentesség elvével ütközhet. Ez ugyanis azt jelenti, hogy részben az egyik fogyasztói csoporttal fizettetik meg egy másik fogyasztói csoport költségeit.
Jól értesült források szerint, amennyiben a Bizottság gyanúja a magyar hatóságokkal folytatandó üzenetváltások során helyénvalónak bizonyul, annak némi közvetett hatása lehet a rezsicsökkentésre is. A háztartási árak (a rezsi) ugyanis körülbelül egyharmadrészt a hálózati díjakat is magukba foglalják. Ha tehát ezeket a Bizottság fellépése következtében esetleg emelni kellene ahhoz, hogy megszűnjön a diszkrimináció, akkor a rezsiköltség más elemeit kellene továbbfaragni.
A Bizottság a levélben arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar szabályok – szerinte – túlságosan leszűkítő módon határozzák meg azokat a költségeket, amelyeket a hálózatot tulajdonló cégek átháríthatnak a hálózatok használóira. A Bizottság szerint például a szolgáltatóknak nem lehetne megtiltani azt, hogy az áraikba beépítsék annak a különleges illetéknek a költségeit, amit az általuk birtokolt hálózat hosszúsága alapján kell befizetniük a központi költségvetésbe. Említett cégek az általuk fizetett banki tranzakciós adó jelentette költséget sem építhetik be a tarifáikba.
Brüsszeli források úgy vélik, hogy a hatályos uniós szabályozás értelmében a hálózati cégek be kell, hogy tudják építeni költségeiket a díjaikba, feltéve, hogy ezek a költségek nem a rossz hatékonyságú működésből származnak.
További aggodalom tárgya Brüsszelben az, hogy a Közműszabályozási Hivatal (korábbi Energia Hivatal) nem jogosult önállóan meghatározni a tarifák kiszámításának szabályait. Ez ugyanis jelenleg minisztériumi hatáskörben van. Ez pedig a Bizottság meglátása szerint alááshatja a szabályozóhatóság függetlenségét, ami a harmadik energiacsomag egyik sarkalatos pontja.
Másfelől Brüsszel amiatt is aggódik, hogy a hazai energiaszabályozó hatóság törvényerejű rendeleteket adhat ki, ami jelentősen megnehezíti a piaci szereplők arra való jogát, hogy független bíróság előtt fellebbezzék meg a hatóságok döntéseit.
A testület szakértői végül azzal sem értenek egyet, hogy a magyar állam soron kívüli hozzáférést biztosít az MVM-nek és az E.On-nak a Magyarországot az ausztriai Baumgartennel összekötő gázvezeték határkeresztező kapacitásához. Az intézkedés révén a két cég könnyebben és gyorsabban hozzáférhet a határkeresztező kapacitáshoz, hogy feltöltse stratégiai gázkészleteit, és így olcsóbb áron kínálja a gázt a háztartásoknak.
