Matolcsy mindent megígért Brüsszelben
A gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa a várakozásoknak megfelelően kedden megerősítette a Bizottság azon megállapítását, hogy Magyarország eddig nem hozott elegendő intézkedést annak érdekében, hogy államháztartási hiányát tartósan az unióban előírt 3 százalékos küszöb alatt tartsa. Margrethe Vestager, az elnöklő dán miniszter emlékeztetett: így a Bizottságnak lehetősége nyílt arra, hogy további lépéseket tegyen. Ez azt is jelentheti, hogy a Bizottság a kohéziós alapokból származó támogatások részleges vagy teljes felfüggesztésére tesz javaslatot.
A dán miniszter hozzátette: egész Európában jellemző, hogy a hangulat a pénzügyi fegyelem irányába változott. Benyomása szerint ez Magyarországra is vonatkozik. – Magyarország ezen az úton akar haladni – közölte Vestager. Olli Rehn pénzügyi biztos kiemelte, Magyarországnak a közeljövőben konkrét lépéseket kell tennie, hogy elkerülje a szankciókat.
Olli Rehn pénzügyi biztos újságírói kérdésre nem volt hajlandó megnevezni a Magyarországnak nyújtandó pénzügyi segítség konkrét feltételeit. A múlt héten a Fellegi Tamás tárca nélküli miniszterrel folytatott megbeszélése után Rehn szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a pénzügyi biztos feltételként többek között megjelölte nemcsak a jegybank függetlenségét, de az igazságszolgáltatási rendszer megbízható működését is. A Bizottság feltehetően azért nem részletezi feltételeit, mert saját magának akar mozgásteret engedni a feltételek kérdésében.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a tanács ülése után röviden angolul nyilatkozott, és megismételte azt a magyar kormányzat által az elmúlt napokban hangoztatott érvet, hogy a Bizottság és a magyar álláspont közel állnak egymáshoz, hiszen a 2013-as magyar költségvetési hiány az unió előrejelzése szerint csak 0,25 százalékponttal haladja meg a három százalékos előírást. A nemzetgazdasági miniszter – aki csak „Olliként” emlegette a pénzügyi biztost – közölte: minden szükséges döntést meghozunk annak érdekében, hogy elérjük a három százalék alatti hiányszámot 2013-ra. A miniszter optimista abból a szempontból, hogy elkerülhető a kohéziós támogatások felfüggesztése.
– Magyarország meg fog felelni a Bizottságnak a testület által kifogásolt jogszabályok ügyében, a túlzottdeficit-eljárás ügyében és politikai kérdésekben – mondta Matolcsy György, aki nem akarta elárulni, mekkora pénzügyi támogatást kér Magyarország az Európai Uniótól és a Nemzetközi Valutaalaptól. A miniszter szerint a következő hetekben megkezdődhetnek a hitelről szóló tárgyalások, és pár hónapon belül le is zárhatók.
Eközben az eddigi 0,5 százalékos GDP-növekedés helyett 1,5 százalékos recessziót vár idén Magyarországon az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank a kedden kiadott friss előrejelzésében. A EBRD magyar GDP-előrejelzése messze a legborúlátóbb a mértékadó nemzetközi szervezetek közül.
A pénzügyminiszterek keddi ülését megelőzően hétfőn az Eurócsoport is összeült, hogy az eurózóna égető kérdéseit vitassák meg. Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az Eurócsoport elnöke szerint a pénzügyi paktumról szóló kormányközi szerződés végleges verziója rövidesen elkészül, az a cél, hogy március elején aláírják a szerződést.
Vitatott kérdés maradt, hogy a jelenlegi tervek szerint az Európai Bíróság pénzbírságot szabhat ki arra a tagállamra (a GDP 0,1 százalékáig), amely nem iktatja alaptörvényébe a kiegyensúlyozott költségvetés kötelezettségét. A pénzbírságot az EU állandó pénzügyi mentőalapjába, az Európai Stabilitási Mechanizmusba (ESM) kellene majd befizetni. Ehhez azonban még tisztázni kell a jogi alapot.
Az aláíró eurótagoknak egy évük lesz arra, hogy alaptörvénybe illesszék azt az új szabályt, hogy a deficit strukturális szempontból nem haladhatja meg a GDP 0,5 százalékát. A 0,5 százalékos szabálytól indoklással eltérhetnek azok az országok, melyeknek adóssága nem haladja meg a GDP 60 százalékát – amely kivételt állítólag egyelőre kifogásolnak Berlinből. Egyelőre az is kérdés marad, hogyan vehetnek majd részt, és hányszor a nem eurózóna-tagországok az eurócsúcsokon. A kérdést elsősorban Varsó forszírozza.
Huszonhetes körben egyeztek meg a pénzügyminiszterek az eurózóna állandó mentőalapját, az Európai Stabilitási Mechanizmust (ESM) létrehozó szerződés módosításában. A szerződést már február 20-án aláírhatják. Lényeges változtatás, hogy az ESM már idén júliusban (tehát egy évvel a tervezett előtt) működőképessé válhat, s egy ideig párhuzamosan működne a jelenlegi programokat finanszírozó Európai Pénzügyi Stabilitási Alap (EFSF) mellett. Az ESM forrásaihoz való hozzáférés előfeltétele lesz a fiskális paktumhoz való csatlakozás.
Klaus Regling, az EFSF vezetője egyébként hétfő éjszaka úgy nyilatkozott, hogy a mentőalap minapi leminősítése a Standard & Poor’s hitelminősítő által nem csökkenti az alap hitelezési képességét. Azt is bejelentette, hogy hamarosan életbe lép az a két új módszer, a részleges kockázatátvállalás és a társbefektetési alap, melyekkel új tőkét próbálnak bevonni az alapba.
Ismét nő a feszültség Görögország körül. Olli Rehn pénzügyi biztos az Eurócsoport ülése után arra biztatta az athéni kormányt, illetve a magánhitelezőket, hogy napokon belül zárják le a tárgyalásokat az 50 százalékos adósságleírásról. Az önkéntes kötvénycserével azt szeretnék elérni, hogy 2020-ig a GDP 120 százalékára csökkenjen a görög államadósság. Az adósságleírás mértékét 103 milliárd euróra becsülik. A magánbefektetőkkel hét hónapja tartó tárgyalások mielőbbi lezárása azért fontos Athénnak, mert márciusban 14,5 milliárd euró értékű adósság jár le, amit ha Görögország nem tud visszafizetni, csődbe mehet.
Athénban egyébként a múlt héten megkezdődtek a tárgyalások a második görög pénzügyi mentőcsomagról. A pénzügyi biztos kedden Brüsszelben megerősítette: a görög politikai pártok vezetőit arra kérik, kötelezzék el magukat a második program mellett. Ez ismét írásos formát ölthet: mint emlékezetes, tavaly a görög mentőcsomag hatodik részletének utalását a görög kormányválság után az ellenzék írásos kötelezettségvállalásához kötötte Brüsszel.
