Fejlesztések elsősorban állami cégeknél, kiváltképp az MVM-nél zajlanak, ott is főleg uniós pénzből – idézi az anyagból a Bruxinfo. Felhívják a figyelmet, hogy „a döntésekkel szembeni fellebbezési eljárások nem alkalmasak annak szavatolására, hogy a szabályozói döntéseket ténylegesen kétségbe lehessen vonni”. Ez bizonyosan arra utal, hogy míg korábban a közműhivatalnak határozatban kellett indokolnia a tarifaváltoztatást, addig a tavaly év eleji rezsicsökkentést követő, politikai purparléval övezett perek óta a hivatal, illetve a miniszter indoklás nélkül, rendeletben hirdetheti ki az új árakat.

A Főgázt már visszavettük Bócsi Krisztián

Az EU szerint „a nemzeti szabályozó hatóságnak biztosítani kell a jogot, hogy a kormánytól függetlenül határozhassa meg a hálózati tarifákat”. E kívánság könnyen kivédhető, hisz tavaly papíron teljesült: a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) azóta a kormány helyett csak az Országgyűlésnek tartozik beszámolóval, a tarifa kisebb, „hálózati” elemét pedig saját hatáskörben hirdetheti ki. (A többit a miniszter.) Más kérdés, hogy „az Országgyűlés” fennhatósága érdemben a Fidesz irányítását jelenti: a hivatal elnöke is a kormánypárti padsorokból ült át.

Ennek eredményeképp jelenleg a MEKH a Fidesz energiapolitikájának végrehajtásában részt vevő szakértőnek tekinthető. Az EU szívesen látná a hivatal függetlenségének erősítését, de azon kívül, hogy már megtörtént változtatásokat sürget, egyéb sorvezetőt nem ad. Anyaguk azt is hozzáteszi, hogy mivel az állam nálunk sorra vásárolja fel a külföldi kézben lévő közszolgáltatókat, „Magyarországon egy nagy állami tulajdonú energiaszektor van kialakulóban”.

„Általában elmondható, hogy az ország hasznot húzna az áram- és a gázpiacok stabil, a beruházás, a verseny irányába ható szabályozói környezetéből” – szögezik le. Ez kétségtelenül a két fél világlátása közötti gyökeres különbséget tükrözi. Brüsszel a verseny élénkítésében, az Orbán-kabinet pedig az alacsonyabb árak egyszerű kihirdetésében látja az olcsó energia zálogát. Érveket mindkét szemlélet mellett és ellen is fel lehet hozni.

A Bruxinfo szerint az idézett megjegyzések a hazánkra vonatkozó országjelentések visszatérő fordulatai. Az anyagok alapvetően a tagállamok energiaszektorának pillanatnyi helyzetét mutatják be, és csak szőrmentén fogalmaznak meg bírálatokat – közlik. (Az Európai Bizottság június elején közzétett országspecifikus ajánlásaiban is szerepelt, hogy Magyarországnak felül kellene vizsgálnia az energiaárak szabályozását az áram- és gázpiacon történő befektetések ösztönzése és a verseny szempontjából.)

Megjegyzendő: Brüsszel unalomig ismételt, halk aggályait – melyek figyelmen kívül hagyása eddig semmiféle retorzióval nem járt – a kormánypárt egyre markánsabban erősíti fel, és állítja be a „brüsszeli bürokraták” Magyarország elleni támadásaként, amitől úgymond csak a Fidesz képes megvédeni a magyar családokat. A kétharmados győzelmeket biztosító „rezsiharchoz” tehát leginkább az ilyen jelentések szolgálnak munícióul.