Magyarországon továbbra is tapasztalhatók egyensúlytalanságok a gazdaságban, de ennek mértéke nem túlzott – állítja az Európai Bizottság szerdán megjelent elemzésében. A bizottság egyensúlytalanságokat vizsgáló elemzésében úgy véli, Magyarországon határozott szakpolitikai lépésekre van szükség az állami és magánszektorban tapasztalható magas eladósodottság miatt, illetve a rendkívül negatív nettó nemzetközi befektetői pozíció javítása érdekében.

Nehezíti a helyzet rendezését a törékeny bankszektor, és „komoly figyelmet érdemel” az export romló teljesítménye is – írja a jelentés. A bizottság úgy véli, hogy az iparban a közelmúltban tapasztalható pozitívumok nem hoztak jelentős fordulatot az exportteljesítményben.

A kivitel érdemi növeléséhez szerintük a külföldi közvetlen befektetések arányának növelése, illetve a kutatás-fejlesztés fokozottabb támogatása szükséges. Az EB szorgalmazza a kiszámíthatóbb és versenyképesség-orientált politikai és szabályozási keret kialakítását is.

Az elemzés kitér arra, hogy a hitelezés normális szintjének helyreállításához szükség volna a bankok működési környezetének javítására. Bár a bankszektor likviditása rendben van, a magas adó- és szabályozási terhek, illetve a problémás hitelek magas száma akadályozza a kihelyezések növelését. A Magyar Nemzeti Bank tavaly elindított hitelprogramja átmenetileg segített, de nem tudja fenntartható módon javítani a hitelezési környezetet –írják.

Brüsszel a magas és makacs államadósság miatt is aggódik. Annak ellenére, hogy sikerült jelentős javulást elérni a strukturális költségvetési egyenleg terén (vagyis csökkentettük a hiányt), a forint gyengülő árfolyama, a gyenge növekedési potenciál és a magas finanszírozási költségek miatt nem csökken az államadósság.

A bizottság úgy véli, a lassú gazdasági növekedés egyik oka a romló üzleti környezet, amit a túlzó, egyes szektorokat sújtó adók bevezetése eredményezett. Megállapítják, hogy bár a GDP hét százalékát adósságcsökkentésre fordította a kormány, az adósságszint 2009 óta nem nagyon mozdult el a GDP 80 százalékáról.

Az adósságállomány lassú csökkenését a bizottság szerint megfordíthatja az egyre romló nemzetközi pénzügyi környezet vagy a hazai bizalmi állapotot érő sokk. Épp ezért nem várható, hogy Magyarország elérje középtávú költségvetési célkitűzéseit, a strukturális egyenleg pedig 2014-ben várhatóan romlik majd.