– Az európai polgárok eredményeket követelnek, gazdasági növekedést és álláslehetőségeket szeretnének végre látni – mondta az ősszel távozó José Manuel Barroso bizottsági elnök, majd nyomában Olli Rehn pénzügyi biztos. – A fellendülés megindult, de még törékeny, sokkal többet kellene tenni erősítésére – jegyezte meg Andor László foglalkoztatási biztos, aki rámutatott, hogy az unióban 26 millió ember nem talál munkát.

Újdonság a magyar ajánlásokat összefoglaló értékelésben, hogy megjelenik benne a szegénység növekedésének a ténye. Tavaly a kirekesztést említette a szöveg, most viszont úgy fogalmaznak a brüsszeli szakértők, hogy Magyarországon a lakosság harmadát érinti a szegénység és a társadalmi kirekesztés problémája.

Nagy kilengést tapasztal a költségvetési pályán a brüsszeli bizottság, amelynek ajánlásait az Európai Tanácsnak még jóvá kell hagynia. Úgy látja, hogy a strukturális hiány – a ciklus hatásaival korrigált egyenleg – tavaly a GDP 0,7 százalékát tette ki, vagyis az 1,7 százalékos középtávú költségvetési célnál jobban alakult, ám idén nagymértékben emelkedik. Méghozzá a nemzeti össztermék 1,5 százalékával és 2,2 százalékra emelkedik, majd ezen a szinten stabilizálódik, de 2016-ban és 2017-ben kissé tovább romlik.

Ami a deficit fő számát illeti, itt is nyilvánvaló, hogy a kormány letért a tavalyi konvergenciaprogramban megjelölt pályáról. A hiány a GDP 2,9 százaléka lesz 2014-ben, szemben a tavaly ígért 2,7 százalékkal, s még 2016-ban is 2,5 százalék a terv, ellentétben a 2013-as 1,3 százalékos előirányzattal. Ezek a számok tetemes eltérést mutatnak a középtávú céltól és a stabilitási paktum előírásaitól. Továbbá a bizottság a tavaszi előrejelzésében azt vizionálta, hogy az államadósság aránya a GDP 80 százaléka fölé emelkedik, majd lassan csökken, ám a jelek arra utalnak, hogy Magyarország nem tesz eleget annak a kötelezettségének, hogy az előírások szerint mérsékelje az államadósságnak a GDP hatvan százaléka feletti részét. A vaskos dokumentumok szorgalmazzák, hogy a magyar kormány erősítse költségvetési stratégiáját, bővítse a Költségvetési Tanács jogkörét, a banki különadó terheinek mérséklésével élénkítse a hitelezési tevékenységet, amely nagyon visszafogott. Általában véve is torzító és a növekedést visszafogó hatású az egyes szektorokra kivetett különadók rendszere. Át kellene gondolni a közmunkaprogramot is, mert csak nagyon kevesen találnak munkát a piacon azok közül, akik kikerülnek ebből a rendszerből. A rezsicsökkentés nem ösztönzi a szolgáltatókat újabb befektetésekre, versenyre és karbantartásra, holott épp erre volna nagy szükség. Az oktatással együtt lényegében ezek azok a területek, amelyek az ajánlott változtatások révén hozzájárulhatnának a gyenge növekedési képesség erősítéséhez.

Minthogy Görögország és Ciprus kivételével az összes tagország kapott ajánlásokat, és néhány nagy tagállam nyomasztó helyzete élénkebb figyelmet váltott ki, a tavalyi ajánlások teljesítésében korlátozott haladást elérő Magyarország teljesítményét kevés vita övezte, mondták brüsszeli forrásaink, már csak a túlzottdeficiteljárás tavalyi lezárása miatt is. Kiderült viszont, hogy Olaszországnak és Franciaországnak végre kell hajtania a deficitcsökkentési menetrendet. A bizottság most azt javasolta, hogy szűnjön meg a túlzottdeficit-eljárás Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Hollandia és Szlovákia ellen.