A brit referendum előtt Andrea Enria, az EBA elnöke is utalt a 2011-ben alapított intézmény költözésének lehetőségére, amennyiben a brit népszavazás a kilépéspártiak győzelmével végződik.

A 159 embert foglalkoztató, az egységes uniós pénzügyi piacot értékelő, a bankszabályozást egységes európai keretbe foglaló, a pénzügyi rendszer gyenge pontjait feltárni hivatott Európai Bankhatóság új székhelyeként szóba került a kontinens két legnagyobb pénzügyi központja, Párizs és Frankfurt, de emlegetik az olasz pénzügyi központot, Milánót is.

Az uniós tagság feladásával veszélybe kerül London globális pénzügyi központként betöltött szerepe, mivel a londoni City pénzügyi központjában megtelepedett pénzügyi szolgáltató cégek szinte biztosan elveszítenék az EU más gazdaságaira is kiterjedő szolgáltatásnyújtási engedélyüket, ha Nagy-Britannia nem tarthatja meg maradéktalan hozzáférését az egységes uniós piachoz.

A pénzügyi szolgáltató iparág 2,2 millió embert foglalkoztat Nagy-Britanniában, ideértve az amerikai befektetési bankok európai személyi állományának 90 százalékát, emellett a többi 27 uniós tagország tőkepiaci tevékenységének 78 százaléka is ide koncentrálódik.

Uniós források elmondása szerint európai fővárosok szívesen szakítanának ki maguknak egy szeletet Nagy-Britannia pénzügyi szolgáltatási ágazatából, amely 190 milliárd fonttal, a bruttó hazai termék mintegy 12 százalékával járult hozzá a szigetország gazdasági teljesítményéhez 2014-ben.

David Cameron brit kormányfő távozása esetén a legesélyesebbnek mondott miniszterelnök-jelölt, Boris Johnson volt londoni polgármester, aki a népszavazási kampányban a Brexit-párti - vagyis a kilépést pártoló - tábor frontembere volt, a referendumot követően kijelentette: Nagy-Britannia továbbra is részt vesz a szabadkereskedelemben, és jogosult marad az egységes piacon való részvételre. Brüsszeli képviselők azonban reakciójukban kiemelték, hogy fontos kemény álláspontot képviselni a Londonnal folytatandó tárgyalásokon, a City sem részesülhet különleges bánásmódban.