Az idei évre 2,3 százalékos, jövőre 2,1 százalékos gazdasági növekedést jósol Magyarországnak az Európai Bizottság - derül ki a brüsszeli testület hétfőn bemutatott tavaszi gazdasági előrejelzéséből.

Az államháztartás hiánya az Európai Bizottság számításai szerint 2014-ben 2,9 százalék lesz, jövőre pedig 2,8 százalék körül alakulhat.

Az államadósság a bizottság adatai szerint az idei 80,3 százalékról 2015-ben 79,5 százalékra mérséklődik. A tavaly év végi 79,2 százalékról az idén több mint egy százalékponttal emelkedő államadósságot Brüsszel a forint árfolyamának gyengülésével magyarázza.

A hiány emelkedését a kiadások egy százalék körüli emelkedésének tudja be a brüsszeli testület, amelynek hatását részben ellentételezik bizonyos nem adóból származó bevételek, valamint a kamatterhek csökkenése.

Jelentősen romlik viszont a brüsszeli testület megítélése szerint a tavaly mindössze 0,8 százalékos strukturális hiány, amely idén a GDP 2,2, jövőre pedig 2,3 százaléka körül alakulhat. Ennek azért van jelentősége, mert azután, hogy  Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárásból, és a hiány 3 százalék alatti és az is marad, a bizottság az egyszeri kiadásoktól és bevételektől megtisztított strukturális deficit alapján ítéli meg, mennyire fenntartható a büdzsé, a tagállamoknak pedig az úgynevezett középtávú költségvetési célt kell szem előtt tartaniuk. Ez Magyarország esetében tavaly a GDP 1,7 százaléka volt, amelyet messze nem lépett túl a strukturális hiány.

A stabilitási és növekedési paktum hiánykövetelményének megfelelő költségvetési deficit mellett Brüsszel felhívja a figyelmet, hogy az uniós támogatások önrészének számítási módjának változása  jelentős egyszeri bevételt jelenthet, amely csökkentheti az idei hiányt. A bizottság viszont arra is rámutat, hogy 2014 első negyedévében megnövekedtek a minisztériumok kiadásai, amely az idénre tervezett kiadások túllépéséhez vezethet. További bizonytalanság fakad abból, hogy milyen hatással lesz a bevételi oldalra a pénztárgépek adóhatósági bekötésének elhúzódása - jegyzi meg a bizottság előrejelzése.

A növekedési kilátásokkal kapcsolatban a bizottság arra számít, hogy a gazdaság bővülésének hajtóereje a belső kereslet erősödése lesz, a fogyasztás a magánszektorban idén és jövőre is átlagosan 1,5 százalékkal bővül, miután némileg javulnak a foglalkoztatási mutatók, és valamivel több elkölthető jövedelem marad az embereknél. A bizottság szerint a külső kereslet erősödésével az export is bővülhet. A brüsszeli testület a lakosság körében a hitelállomány csökkenésére, az üzleti szférában pedig a hitelezés némi erősödésére számít a jegybank növekedési hitelprogramjából fakadóan.

A munkaerőpiaci folyamatokkal összefüggésben a bizottság rámutat, hogy a tavalyi év végére 9,1 százalékosra csökkent a munkanélküliség. A közmunkások számának téli növelése, a határ menti ingázók számának emelkedése, és a gazdaság fehérítése egyaránt hozzájárult a foglalkoztatási adatok javulásához - áll a bizottság elemzésében.

Az árak változásáról a bizottság azt állapítja meg, hogy 2014 első negyedévében történelmi mélypontra, 0,4 százalékra csökkent az infláció, amit főleg a rezsicsökkentés hullámaival, a csökkenő inflációs várakozásokkal és globális inflációcsökkentő hatásokkal magyaráz. Ennek dacára Brüsszel az idén éves szinten 1 százalékos inflációra számít, mert úgy véli, hogy ezek a hatások enyhülnek majd, míg a meggyengült forintárfolyam felfelé hajtja az árakat. A bizottság szerint ezek a hatások jövőre is érvényesülnek, ezért a pénzromlás 2015-ben évi 2,8 százalék lehet.

A lehetséges kockázatok között az Európai Bizottság felhívja a figyelmet, hogy a pénzkínálat globális csökkenése tovább gyengítheti a forintot és emelheti a kötvényhozamokat, emiatt romolhat mind a háztartások, mind a vállalatok mérlege, és csökkenhet a belső kereslet, ugyanakkor növekedhet a nettó export.

"Magyarország különösen ki lehet téve az ukrán válság esetleges további mélyülésének, a reálgazdaságon és pénzügyi csatornákon keresztül egyaránt" - írja elemzésében az Európai Bizottság. Belső kockázatként Brüsszel egy esetleges újabb, a devizahiteleseknek szánt, általános és nem célzott mentőakció lehetőségét említi, amely a testület szerint a bankszektorra és a befektetői hangulatra egyaránt negatív hatással lehet.