Brown: meg kell állítani a válság terjedését a Kelet-Európában

A pénzügyi válságot illetően Franciaország és Nagy-Britannia a legfontosabbnak jelenleg azt tartja, hogy megállítsa a válság terjedését a kelet-európai országokban - jelentette ki Gordon Brown brit miniszterelnök az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Franciaország államfőjével, Nicolas Sarkozyvel folytatott megbeszélését követően.

- Legfőbb prioritásunk jelenleg a válság terjedésének megállítása újabb országokban, beleértve Kelet-Európát is, ahol intézkedéseket kell foganatosítani a jelentkezett problémák miatt - hangsúlyozta a brit kormányfő.  

A francia elnök a találkozón jelezte: javaslatot tesz az EU-nak, amelynek jelenleg 12 milliárd euró áll rendelkezésére egyes országok támogatására, hogy legalább 20 milliárd euróra emelje a válság leküzdésére fordítható összeget.

A két ország vezetője Versailles-ban a november 7-i brüsszeli európai csúcstalálkozó és a november 15-i washingtoni világértekezlet előkészítéséről egyeztetett.

Sarkozy úgy vélte, hogy meg kell találni annak a módját, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) több forrással rendelkezzen a feltörekvő, nevezetesen a kelet-közép-európai országok támogatására, amelyeket különösen sújt a pénzügyi válság. Hozzátette: érdeklődéssel fogadta brit kollegája javaslatait az IMF jövőbeni szerepéről.

- Ez fontos téma közöttünk, mert nem egyszerűen a pénzügyi szabályozás, a kapitalizmus újraalapításának kérdéséről van szó, hanem a globális kormányzásnak a problémájáról is - hangsúlyozta Sarkozy.  

Gordon Brown brit miniszterelnök Franciaországba érkezése előtt keddi Downing Street-i sajtóértekezletén jelentette ki: jóllehet az IMF már közölte, hogy segítséget nyújt Magyarországnak és Ukrajnának, ennél azonban átfogóbb megoldásra van szükség, mivel a tőkeáramlás globálissá válása, valamint a jelenlegi válság mérete és természete miatt "ezúttal más a helyzet, mint korábban".

A brit kormányfő szerint nem biztos, hogy az IMF rendelkezésére álló 250 milliárd dollár áll elég a válság leküzdésére, s ezért jelentős pótlólagos forrásokra van szükség, amelyeket szerinte olyan, jelentős tartalékkal és többletekkel bíró országoknak kellene felajánlaniuk fel, mint Kína, vagy az Öböl menti olajállamok.

Sarkozy szerint London és Párizs "kéz a kézben dolgozik együtt a válság kezdete óta": a két ország vezetői folyamatosan egyeztetik álláspontjukat annak érdekében, hogy Európa közös álláspontot alakítson ki és megtalálja "a történelmi és a világban példa nélküli pénzügyi válság leküzdését szolgáló megoldásokat".

Varga az EU felelősségére emlékeztet

- Az uniós szabályok sok gondot okoznak a hazai vállalkozásoknak, és bár vannak előnyei a tagságnak, az Európai Unió még nem segített Magyarországon a gazdasági válságban - mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke kedden este az ATV Egyenes beszéd című műsorában, a televíziónak az MTI-nek elküldött összefoglalója szerint.

"Megkérdőjeleződik bennem, hogy érdemes-e az Európai Unió tagjának lenni" - mondta a fideszes politikus. Szerinte ahhoz, hogy Magyarország kilábaljon a jelenlegi helyzetből, először a növekedés feltételeit kellene megteremteni, például adócsökkentéssel - áll az ATV műsorának összefoglalójában.

Varga Mihály arra is kitért, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök "sokba kerül az országnak", a bizalom hiánya miatt ugyanis Magyarország jóval nagyobb kamatot fizet az államadósságra, mint Csehország.

A Fidesz alelnöke szerint Magyarország tíz évet lépett vissza, mert utoljára 1996-ban kötött szerződést a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), akkor azonban nem éltünk a lehetőséggel - olvasható a tévé összefoglalójában.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.