A vezérigazgató szerint az általános bizalomcsökkenés miatt minden szolgáltatónál volt az elmúlt hetekben némi ügyfélelvándorlás, az ügyfélpénzek elsősorban a bankok irányába indultak el. A brókerbotrányok olyan bizalmi deficitet teremtettek, amely az ügyfelek mozgásában is tetten érhető. Ám rámutatott, nem egyirányú a folyamat, mert azért akadtak számlanyitások is.

Úgy vélte: az, hogy mikorra tér vissza a bizalom, az nagyban múlik a felügyelet fellépésén, illetve azokon a már bejelentett szabályozói változtatásokon, amelyek sokat tehetnek a szolgáltatók iránti bizalom helyreállításában.

Arra a felvetésre, hogy a szakma kivethette volna maguk közül a csalókat, úgy felelt: a felelősöket a hatóságoknak kell megkeresniük, kiszűrniük. Elképzelhető, hogy voltak olyan jelek, amelyeket a szakma komolyabban vehetett volna, ez alapján lehetett volna akár lépéseket is kezdeményezni, de a bizalom a felügyelet felé maximális volt a tőkepiac és az ügyfelek részéről, és ez volt az, ami miatt idáig fajulhatott ez a bűncselekmény-sorozat.

Szerinte a készülő szabályozásban, amelyet a parlament már áprilisban tárgyalhat, a javaslatok egy része jogos és érthető ebben a helyzetben, vannak viszont olyan tervezett intézkedések, amelyek nemcsak jelentősen visszavethetik a magyar tőkepiac fejlődését, hanem nehezíthetik a működését is. Abban azonban egyetértünk, hogy a korábbinál sokkal sűrűbb és szigorúbb ellenőrzésre van szükség, és meg kell oldani a felügyelet online hozzáférését a befektetési szolgáltatók belső rendszereihez, ami gyakorlatilag folyamatossá tenné a cégek ellenőrzését. Nagyon jó ötlet az alszámlák létrehozása a központi értéktárnál, de nagyon nem mindegy, hogy milyen módon és mekkora költséggel valósul meg az egyéni számlákra épülő rendszer. Problémát jelenthet, hogy a KELER a külföldi instrumentumok nagy részét, például külföldi részvényeket, GDR-okat, certifikátokat nem tud kezelni.

Azzal a kormányzati ötlettel kapcsolatban, amely szerint csak banki hátterű cégek vezethessenek értékpapírszámlát, kifejtette: ezzel a hazai politika átesne a ló túlsó oldalára. Az elmúlt 25 évben a független befektetési szolgáltatók megjelenése és működése vitte előre a befektetési piacot Magyarországon, másrészt azt se felejtsük el, hogy a banki háttér sem garancia mindenre.

A BÉT-re gyakorolt hatásokkal kapcsolatban megjegyezte: a most kieső három szereplő nem volt igazán jelentős a hazai tőzsdén, bár kétségtelen, hogy nem a legkisebbek voltak. Sokkal fontosabb az a kérdés, hogy az MNB és az NGM által tervezett jogszabályváltozások mennyire nehezítik meg az olyan független szolgáltatók működését, mint az Equilor és a Concorde, melyek a Budapesti Értéktőzsde forgalmának közel a negyedét adják. Néhány banktól nem várható el, hogy működtessék a Budapesti Értéktőzsdét.

Most széleskörű összefogásra van szükség, amire jobb pillanat nincs, mint a mostani, hiszen a lakosság széles körének figyelme irányul jelenleg a befektetési piacra – hangsúlyozta.