Bóvlikategóriában a Sony és a Panasonic
A Sony új hitelbesorolása három lépcsővel van a befektetésre még ajánlott szint alatt, a Panasonic esetében a Fitch Ratings ennél egy fokozattal magasabb besorolást alkalmazott, s mindkét hitelbesoroláshoz a további leminősítés veszélyére utaló negatív kilátást fűzött. A Moody's-nál nem látják ennyire sötéten a helyzetet, az amerikai hitelminősítő a mindkét céget a befektetési kategória legaljára száműzte, a Sonyt november 9-én, a Panasonicot pedig most kedden.
A japán szórakoztatóelektronikai óriáscégek forgalma két tényező miatt romlik rohamosan: egyrészt a bivalyerős jen miatt exportjuk versenyképessége erősen csökken a főként kínai konkurensekéhez képest, másfelől maga a kereslet is hanyatlik, tekintettel a világgazdaság egészét sújtó válságra. A cégek eladásai mind odahaza, mind külpiacaikon erősen visszaestek.
A nyolcvanas évek elejétől a szórakoztatóelektronikai piacot uraló három japán cégóriás innováció terén is lemaradt, főként a dél-koreai Samsunggal és az amerikai Apple-lel szemben. Előbbi a Galaxy családdal, utóbbi a iPhone–iPod–iPad trióval sokkolta az elkényelmesedett japánokat. Ennek most isszák meg a levét, ugyanis mindhárman jelentős létszámcsökkentésre, gyárbezárásokra és költségeik drasztikus lefaragására kényszerülnek.
A Sony vezérigazgatója, Kazuo Hirai például tízezer fős leépítést jelentett be, eladott egy vegyi üzemet, kiszállt két kijelzőgyártó közös vállalkozásból, s a jövőben a fő veszteségforrást képező televíziógyártás helyett a mobil eszközökre, a játékokra és a digitális képalkotásra helyezi a hangsúlyt.
A televíziógyártás visszaszorítását elemzők logikus lépésnek tartják, főleg azután, hogy a DisplaySearch kutatócég adatai szerint a Sony világpiaci részesedése az utóbbi negyedévben 8,4 százalékról 7 százalékra zuhant, míg a Panasonicé 6,8 százalékról 6,2 százalékra gyengült. A Samsung 25,1 százalékos részesedésével stabilan vezeti az eladási statisztikákat.
A Sony és a Panasonic jövője elsősorban attól függ, milyen gyorsan és milyen áldozatokkal tudják végrehajtani a fájdalmas lépéseket, és technológiai téren mennyire tudnak megerősödni. A cégek befektetői megítélése a hitelminősítői lépésektől függetlenül gyorsan romlik, részvényárfolyamuk az utóbbi három évtizedben nem járt olyan mélyen, mint az idén.
A Sony–Panasonic–Sharp trió együttes tőzsdei értéke alig 24 milliárd dolláros, szemben az Apple 528, illetve a Samsung 192 milliárdos piaci kapitalizációjával. Az 1946-ban alapított, a világhírnevet a zenehallgatást forradalmasító Walkmannel megszerző Sony 2000-ben még 120 milliárd – akkori – dollárt ért. Árfolyama január óta 40 százalékot esett. Az 1918-as alapítású Panasonic idei tőzsdei értékvesztése „csak” 38 százalékos volt.
Mitsuo Shimizu, a tokiói Iwai Cosmo Holdings elemzője szerint az árfolyamok a mostani leminősítések után is lejtőn maradnak, mivel egyelőre nem látni az igazán reményteljes feltámadási stratégiát, így annak költségeit sem lehet becsülni. A Panasonic kötvényeire adott hozamfelár október végén 63 bázispontos volt, azaz hasonló futamidővel kibocsátott japán államkötvény hozamát 0,63 százalékponttal haladta meg. Mára a két értékpapír közötti hozamkülönbözet 197 bázispontnál jár, kifejezve a Panasonic adósságpapírjainak kockázatosságát. A Sony esetében a március végi 36 bázispontról mára 116 bázispontra nőtt a hozamkülönbözet – emlékeztet a Bloomberg.
A befektetői bizalmat erősen csökkenti a három nagy által elszenvedett rekordveszteség és a következő évek ugyancsak siralmas gazdasági-pénzügyi kilátásai. A Sony a szeptemberrel zárult negyedévről 188 millió dolláros veszteséget jelentett, miközben a piacokon ehhez hasonló nagyságú nyereséget vártak. Az utóbbi négy év valamennyi negyedévét mínuszban záró Sony adósságállománya fél év alatt tíz százalékot növekedve elérte a 15,1 milliárd dollárt. Ezalatt a készpénztartalékai negyven százalékkal 5 milliárd dollárra apadtak. A Panasonicnál az egész éves veszteség eléri a 9,26 milliárd dollárt, alig elmaradva az egy évvel ezelőtti negatív rekordtól.
