Növekedés tehát van, a dinamika azonban alacsonyabb, a gazdasági-pénzügyi világválságot megelőző évek átlagának felel meg. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken publikált első becslése szerint megtört az üzemanyag-forgalomban tavaly szeptember óta emelkedő trend, amelyet 7–11 százalékos pluszfogyasztás jellemzett.

Ezúttal 5,6 százalékos többletet mutattak csak ki, ami nyilván összefüggésben van az üzemanyagárak hirtelen meglódulásával. Az élelmiszerkiadások bővülése az előző hónap 1,6 százalékos adatáról 1,1 százalékosra zsugorodott májusban. A vasárnapi boltzár márciusi bevezetése óta figyelhető meg a mérséklődés a hipermarketek eladási adatait is tartalmazó soron. Az említett két főcsoportnál tapasztalt lassulást azonban túlkompenzálta a nem élelmiszerekre, azaz minden más termék megvásárlására fordított összeg: itt a az áprilisi 7,1 százalékos éves növekményt 9,7 százalékos plusz követte.

Többet költünk, nem utolsósorban azért, mert drágul a benzin Kurucz Árpád / Népszabadság

Ez az utóbbi évtized második legerősebb adata, s arra utal, hogy a foglalkoztatotti létszám és a reáljövedelmek emelkedése besegített, de a devizahitelek forintosítása révén visszaadott milliárdokkal, valamint a törlesztőrészletek csökkentésével is célt ért a kormány. A lakosság kezdi ledolgozni az utóbbi években felhalmozott restanciáját, ami a régóta esedékes készülékcserékben és más elhalasztott beruházások „aktiválásában” mutatkozott meg.

A kiugró adatban az online pénztárgépek kötelezővé tétele is jelentős szerepet játszott. Az adóhivatalt a forgalomról közvetlenül informáló kasszák – a Világgazdaság adatai szerint – eddig ezermilliárd forint értékben tették láthatóvá a feketeforgalmat, 200 milliárd forint áfabevétel-többlethez segítve a költségvetést. Ez jelentős összeg, ha a tavalyi teljes kiskereskedelmi eladások 8900 milliárd forintját vesszük alapul.

A NAV hálózatára fokozatosan rákötött 200 ezer online kasszából dőlnek az adatok, a gépekbe korábban be nem ütött bevételek is megjelennek, különösen az élelmiszerboltok, a ruhakereskedések és a használtcikk-árusok forgalma ugrott meg a kasszásítás óta, ami arra utal, hogy errefelé trükköztek a legtöbbet a boltosok. A felsoroltak együttesen 26 százalékkal több áfát fizettek be tavaly, mint a megelőző, utolsó békeévben.

Azt legfeljebb becsülni lehet, hogy a most statisztikailag regisztrált pluszforgalomban a fehérítés és a valódi többletvásárlás hogyan oszlik meg. A pénztárgépek tisztítják a gazdaságot, de – ahogy korábban a trafikrendszerváltás – átmenetileg torzítják a statisztikát. Tiszta helyzetet csak jövőre láthatunk. A feketegazdaság azonban ettől függetlenül is él és virul, a becslések 1300 milliárd forint áfaeltitkolásról, illetve áfacsalásról szólnak. A kiskereskedők után a szolgáltatók következnek, ők sem ússzák meg az online pénztárgépre történő átállást.