Tizedik, bírsággal megfejelt határozatát hozta meg a Btel ügyében a jegybank a múlt héten. Ezúttal a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó szabályok megsértése, a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt bírságoltak. Felügyeleti szerepkörében az MNB megállapította, hogy a Btel legutóbbi, 2013-ról szóló beszámolójában valótlan adatokat tett közzé, illetve – s ez a legsúlyosabb – mérlegbeszámolója gyakorlatilag fabatkát sem ér. A Btel ugyanis egyszerűen meghamisította azt: a könyvvizsgáló arról számolt be az MNB-nek, hogy egyáltalán nem is auditálta a cég beszámolóját. A büntetőfeljelentés emiatt indult.

Az utóbbi években már csak az adósságok nőttek a Btelnél Banczik Róbert / Archív

A Btel ebből a slamasztikából aligha tud kimászni, egy sor kétes ügy miatt amúgy is magyarázkodásra kényszerül. Az említettek mellett tucatnyi végrehajtás is folyamatban van ellene – nagyjából 15-20 hitelező unta el a hadakozást, és kezdeményezte a cég felszámolását. A végrehajtást kérők között szerepel a NAV és az MNB is, utóbbi az elmúlt időben tíz esetben kiszabott, összesen 48,7 millió forint bírságot akarja beszedni hat különböző eljárással. Ennek javát nem fizette ki a Btel.

A társaság a piaci hírek szerint több mint egy éve folyamatosan pénzügyi nehézségekkel küzd, amit első körben a feszített tervezéssel magyarázott. Gyakorlatilag nem volt likvid tőke a cégben, amiből a lejárt kötvényeket határidőre ki tudták volna fizetni. Erről több alkalommal is beszámoltak a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. Volt, amikor a fizetés csúszásáról tájékoztatták a befektetőket, máskor arról, hogy a kötvénytulajdonosokkal megegyeztek a fizetési határidő módosításáról. Korábban a rossz üzleti döntésekkel még lehetett magyarázni a cég nehézségeit, ám mostanra egyértelművé vált, hogy az egész modell és maga a cég finanszírozhatatlan.

A Btel fizetési nehézségeit jól mutatja, hogy legutóbbi közgyűlése állítólag azért maradt el, mert az irodaházba már nem engedték be a bérleti díjjal adós cég vezetését – számoltak be lapunknak kisrészvényesek. Ennél is súlyosabb, hogy legutóbbi kötvénykibocsátásakor a Btel bevallottan a korábbi kötvények kifizetéséhez és működési költségeinek finanszírozásához kérte a befektetők pénzét – ez kiderült a hivatalos hirdetményekből. Azt is írhatták volna, hogy egy pilótajáték további működtetéséhez keresnek balekokat – hiszen végeredményben ez történt, az új befektetőktől befolyt pénzt a régiek kifizetésére fordították. Kérdés, hogy a jegybank és a BÉT egyáltalán hogyan engedélyezhette ilyen feltételek mellett a kötvénykibocsátást.

A kibocsátások mindenesetre nagy lendülettel folytak, zárt körben és nyilvános módon egyaránt. A 2014-es kibocsátások során a lakosságot 9,9 százalékos hozammal kábította a cég, ami még a Quaestor hozamígéreteit is felülmúlta. A kommunikáció felszínen a folyamatos növekedésről szólt, miközben a mérlegadatok egészen mást mutattak. A cég hitelezői keserűen teszik hozzá, hogy a növekedés legfeljebb a cég vezetőinek életszínvonalán volt tetten érhető. A legutóbbi hivatalos dokumentumokban, a kibocsátói tájékoztatóban szereplő 2014. első fél évi adatok igencsak elgondolkodtatóak voltak: a kötelezettségek 6,3 milliárd forintról fél év alatt 7,6 milliárd forint fölé nőttek, ezen belül a kötvénykibocsátásból fakadó tartozások 300 millióról egymilliárd forintra emelkedtek. A rövid távú kötelezettségek 6,4 milliárd forintot tettek ki, ami több mint tízszázalékos növekedés, ezen belül a rövid lejáratú hitelek értéke 700 millió forinttal ugrott meg hat hónap alatt. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a befektetők és a hitelezők mit láthatnak viszont a pénzükből.

Kerestük a Btel tulajdonosát és vezérigazgatóját, Takács Krisztiánt, de nem válaszolt telefonhívásainkra.