A magyar kormány és a Mol hiányolta az ügyletet megelőző diplomáciai illetve cégszintű egyeztetést. Azóta sem derült ki sem a vevő valós tulajdonosi hátterére, sem az, hogy mi okból fizette ki a csomagért a piaci ár dupláját.Talán csak az orosz vevő pechje, hogy a Mol mostani közgyűlésének „regisztrációja” is épp április 9-n zárult. Ezen a listán értesülésünk szerint a Szurgutnyeftyegaz nem szerepel. Ám nem biztos, hogy ez az orosz cégen múlt. Mint kiderült ugyanis, ekkora energiaipari tulajdonszerzés esetén szükség van a Magyar Energia Hivatal (MEH) „tudomásulvételére” is. A Szurgutnyeftyegaz 9-n be is jelentette a tulajdonszerzést a MEH felé. Ám a hivatal ezt – mint ahogy tegnap az MTI-nek elmondták – nem vette tudomásul.

Feltételként ugyanis számos kérdés megválaszolását szabták az orosz cég számára. Bizonyára a MEH-et is az izgatja leginkább, kik a Szurgutnyeftyegaz tulajdonosai. (A Mol is hasonló pontot kíván ültetni az alapszabályába, alig titkoltan a Szurgutnyeftyegaz hátterének megismerése illetve az orosz cég szándékainak akadályozása céljából.) Habár a Mol kapcsán is gyakorta felmerül, hogy a részvénykönyvébe jegyzett tulajdonosok „mögött” mások állnak, az orosz társaság még a hivatalos tulajdonosokat sem adja ki. A Szurgutnyeftyegaz azért nem szerepel a közgyűlési listán, mert ahhoz szükség van a MEH bólintására is.

Így a Szurgutnyeftyegaz képviselője még megfigyelőként sem lehet jelen a közgyűlésen. Ma azonban szakértők szerint erre még kérhetnének engedélyt a Mol igazgatóságától. Ám az orosz cég ilyen esetben sem szólalhatna fel vagy tehetne javaslatokat.

A Vedomosztyi szakértőket idézve azt írta: nem teljesen világos, mit nyer a Mol azzal, ha a Surgutneftegas nincs jelen a közgyűlésen - írja az MTI. Legfeljebb arról lehet szó, hogy így könnyen keresztülvihetők a tervezett alapszabályi változtatások azokkal a szavazatokkal, amelyek a Mol vezetése által 2007 óta gyűjtött és baráti struktúrákra ruházott mintegy 50 százaléknyi részvényhez tartoznak.

A Kommerszant ismertetve az eseményeket arra hívta fel a figyelmet: nemzetközileg elfogadott szabályokra hivatkozó jogi szakvélemények szerint az orosz konszern a részesedés előző tulajdonosa, az OMV meghatalmazásával részt vehetne a közgyűlésen, ha pedig ez nem történik meg, akkor jogában áll rendkívüli közgyűlés összehívását kérni, amint bekerült a jegyzésbe. A Kommerszant hozzátette: ha az új részvényes az OMV meghatalmazásával részt venne is a közgyűlésen, akkor sem tudná ezúttal az igazgató tanácsba juttatni saját jelöltjét.

A lap szerint azonban a Surgutneftegast nem várják Magyarországon, és megjelenését élesen bírálták a magyar politikusok és a Mol vezetői, a jobboldali ellenzéki pártok pedig ezt ürügynek használták fel az új kormány bírálatára, amelyet Oroszországgal való összeesküvéssel, valamint a Nabucco vezeték építésének akadályozásával vádoltak. Végül a Kommerszant ismertette Balázs Péter külügyminiszter vonatkozó nyilatkozatát, és Valerij Jazevet, a duma alelnökét, az orosz földgázipari szövetség elnökét. Az utóbbi úgy vélte: a Surgutneftegas körüli magyarországi botrány megfelel az orosz cégekkel kapcsolatos általános európai tendenciának. - Ez az álláspont, "nem beengedni", legyen szó a Gazpromról, vagy másról, azonban alaptalan - mondta Jazev. Úgy vélte, a Surgutneftegas azért vásárolta meg a Mol-részt, mert hiányt szenved feldolgozó kapacitásban, és mert közeledni akart a végső felhasználókhoz.