Kedden továbbra is nyomás nehezedett az értéktőzsdén a bankszektorra. A befektetői bizalom annak ellenére nem tért vissza, hogy a kormány egy nappal korábban százmilliárd fontos mentőövet dobott a meggyengült pénzintézeteknek. Enyhén, tíz százalékkal közel 13 pennyre emelkedett a Royal Bank of Scotland részvényeinek árfolyama.

Nem csökkent a nem is olyan régen még a világ legnagyobb bankjai közé tartozó pénzintézet menedzsmentje, különösen a novemberben lemondásra kényszerült guru, Sir Fred Unwin elleni harag. A brit gazdaság történelmének legnagyobb, akár 28 milliárd fontot is elérő éves deficitjét elkönyvelő RBS két évvel ezelőtt 75 milliárd fontot ért, ma legfeljebb 4,5 milliárd fontra taksálják, miközben októberben, az első banki mentőakció során 32 milliárd fontos segélyt kapott. Mélyrepülésében kulcsszerepet játszott az egykori vezérigazgató fékezhetetlen becsvágya. Az erőltetett terjeszkedés csúcspontján a csoport az ABN Ambro bankra valós értékénél 15-20 milliárd fonttal többet fizetett. Ami ritkán fordul elő, a brit lapok, ha nem is Sir Fred fejét, de lovagi címének visszavonását követelik. Gordon Brown kormányfő ugyan leplezetlen haragjának adott hangot az RBS vezetésének „felelőtlen viselkedése” miatt, de azt a Pénzügyi Felügyeletre bízza, indít- e eljárást az ötven éves bankszakember ellen.

Ugyancsak tegnap terjedt el a hír, hogy a hitelminősítő ügynökségek Spanyolországot követően Nagy-Britannia besorolását is rontották. A találgatás nyomán a font sterling árfolyama hétéves negatív rekordot elérve újabb két százalékot zuhant a dollárral szemben. Egy fontért már csak 1,3934 dollárt és 1,0832 eurót adtak a pénzváltók. A befolyásos befektető, Jim Rogers, aki Soros György oldalán alapította meg a Quantum Fundot, a Financial Times megkeresésére meglehetősen nyersen jelentette ki, mindenkinek azt ajánlja, hogy váljon meg font sterlingjétől, mert annak vége. Mint mondta: akármilyen nehéz is kimondani, nem szabad több pénzt elhelyezni Nagy-Britanniában.

A brit Statisztikai Hivatal frissen nyilvánosságra hozott adatai szerint decemberben az egy hónappal korábbi 4,1 százalékról meredeken, 3,1 százalékra esett vissza az infláció. Az áremelkedés lassulása főleg az áfa december 1-jei csökkentésével (17,5-ről 15 százalékra) magyarázható. Elemzők ismét azzal riogatnak, hogy a fogyasztói bizalom megrendülésével, és a folytatódó leépítések nyomán a vásárlóerő tényleges megtorpanásával az árak zuhanni kezdenek, felvetve egy elhúzódó defláció veszélyét.