Tavaly jelentősen csökkent az államháztartás hiánya, a hazai össztermék (GDP) 3,4 százalékára, és idén is ez a szint várható Magyarországon - vélte hétfőn kiadott gazdasági előrejelzésében az Európai Bizottság. Az uniós testület hozzátette: prognózisa azért magasabb, mint a 2,9 százalékos hivatalos magyar célkitűzés, mert az új kormány április 19-én bejelentett intézkedéseit a prognózis lezárásáig nem találták kellően részletezettnek ahhoz, hogy beépítsék az előrejelzésbe. Ha a tervezett kormányzati intézkedéseket sikerül végrehajtani, az nagyobb mértékű csökkenést eredményezhet, mint a prognózisban szerepel.

Ha a részletek igazolják a kormányprognózist, és a parlament is jóváhagyja az intézkedéseket, jövőre a GDP-hez képest 1,25 százalékponttal csökkenhet a deficit, derül ki a jelentésből. Külön említette a brüsszeli prognózis a reformlépéseket a nyugdíjak, a társadalombiztosítás és a közigazgatás területén.

Az Európai Bizottság a közelmúltban már támogatásáról biztosította az új kormány programját. Bajnai Gordon miniszterelnök múlt heti brüsszeli látogatásán José Manuel Durao Barroso elnök úgy értékelte, Magyarország megfelelő intézkedéseket tesz, hogy a gazdaságot a fellendülés irányába terelje. Leszögezte, hogy Brüsszel támogatja az új kormány válságkezelő intézkedéseit és a reformprogramot. Elismerte azt is, hogy a szükséges intézkedések egy részét nem könnyű megvalósítani.

Hétfőn közzétett előrejelzésében a bizottság mind a 27 EU-tagállam kilátásait elemzi. Korábbi prognózisaihoz képest Brüsszel a teljes unió tekintetében negatívabb képet fest, és minden tagországnál számos nehézséget állapított meg a nemzetközi gazdasági válság miatt. A meredekebben visszaeső gazdaságú országok közül Németországnak 5,4 százalékos, Észtországnak 10,3 százalékos, Lettországnak 13,1 százalékos GDP-csökkenést jósolt a bizottság idénre, de a középmezőnyben van Ausztria 4,0 százalékos, Finnország 4,7 százalékos várt visszaeséssel is.

A munkanélküliség Magyarországon Brüsszel szerint idén 9,5 százalék, jövőre 11,2 százalék körül alakul, míg az infláció 4,4 százalékos, illetve 4,1 százalékos lesz. A belső államadósság 80,8 százalékra, illetve 82,3 százalékra nőhet. Legutóbbi, januárban készített elemzésében az Európai Bizottság ez évre 2,8 százalékos, jövőre 3 százalékos hiányt várt, továbbá 73,8 százalékos, illetve 74 százalékos államadósságot. A magyar gazdasági visszaesését Joaquín Almunia pénzügyi biztos a friss jelentésben 6,3 százalékra teszi, és jövőre már csak 0,3 százalékra. Januárban 1,6 százalékos esést jósolt a bizottság, míg jövőre kerek egy százalékos növekedést.

A magyar gazdaságról most készített elemzésben a bizottság azt írta, hogy a nemzetközi válságnak mély hatása volt, a recessziót a helyi pénzügyi válság is súlyosbítja. A visszaesés már az első negyedévben elérte az 1,2 százalékot, a tavalyi utolsó negyedévben hanyatlott a befektetések aránya és a külkereskedelem.

Megjegyezte Brüsszel azt is, hogy miközben tavaly a magyar mezőgazdaság jelentős növekedést mutatott, és 2 százalékponttal hozzájárult a gazdasági növekedéshez, az ipari termelés az utolsó hónapokban élesen hanyatlott, és decemberben már 14 százalékkal esett vissza. Januárban az exportteljesítmény is jelentősen csökkent. Jelenleg minden ágazat csökkenőben van, áll a dokumentumban. Az elemzés szerint a háztartások jövedelme idén tovább csökken, és valószínűleg még jövőre sem indul növekedésnek.

Az infrastrukturális beruházásoknak ugyan lökést adnak a - részben uniós forrásokból - tervezett intézkedések, a tőkebefektetésekben viszont további késleltetés várható a magánszektorban, vélik az uniós elemzők.

Romlik Brüsszel szerint a helyzet a munkapiacon is: a foglalkoztatás idén 3 százalékkal, jövőre 2 százalékkal csökken, és lassul a bérek emelkedése is.

A bevételi oldalt illetően Almuniáék szintén emlékeztettek arra, hogy a kormány többéves adóreformtervet jelentett be. Ezek közül azonban csak az ez évre vonatkozó intézkedéseket vették figyelembe az előrejelzés készítésénél, azok közül is az áfa-emelést, amelyet a foglalkoztatási járulékok csökkentése kísér.

A deficitre ugyanakkor jó hatást tehet a költségvetési tartalékok zárolása. Jelezte Brüsszel azt is, hogy idén a romló árfolyam és a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés miatt jósolnak jelentős emelkedést az államadósság terén.