Ködös, borús, nagyon szomorú időre ébredt Brüsszel hétfőn reggel, s Joaquin Almunia pénzügyi biztos a délelőtti tájékoztatóján az időjáráshoz hasonlította a friss gazdasági előrejelzés hangulatát. S miután elismerte, nem gondolta volna, hogy ennyire erősek a kölcsönös függőség szálai a világgazdaságban, nagyon kedvezőtlen képet festett a jövőről, amely drámai átrendezőséket is tartogat Európán belül és kívül a gazdasági mutatókban.

Ha az új számok nem tévednek, akkor 2009-ben már nem Magyarország lesz a figyelem középpontjában, hiszen sok ország átlépi, néhány pedig jócskán meghaladja a költségvetési deficit felső határát. Igaz, a bizottság nem tudta követni a magyar büdzsé átírási folyamatát, ezért érdemi véleményt csak az új konvergenciaprogram előterjesztése után ad, valamikor a jövő év elején.
Idén 1,4 százalékra lassul az eurózónában a növekedési ütem, a tavalyi iram felére, jövőre pedig csupán 0,2 százalékos bővülés várható, vagyis lényegében stagnálás.

Az eurózóna jelenleg recesszióban van, s kisebb élénkülés csak 2010-ben jöhet, nagyjából egy százalék. Az adatok a huszonhét országra kivetítve csaknem ugyanezek, egy-két tized csupán az eltérés. A világgazdaság öt százalékról 3,7, majd 2,2-re esik vissza a 2007-09-es időszakban. Az Egyesült Államok és Japán jövőre csökkenti a nemzeti összterméket (GDP), vagyis a globális kilátás sem biztató.

A munkanélküliség egy százalékkal nyolc százalék fölé emelkedik, de ennek nyomán mérséklődik a béremelési nyomás a munkaadókra, s a stagnálás, visszaesés miatt lejjebb ereszkedik az infláció is, két százalék körüli szintre a tavaly 3,5 százalékról.

A nagy országok közül Németország, Franciaország és Olaszország 2009-ben nulla százalékos GDP-növekedésre számíthat, Spanyolország és Nagy-Britannia visszaesik, akárcsak Írország. A baltiak is zuhannak, csak Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Bulgária, Görögország mutat érdemi, négy-öt százalékos bővülést.

Magyarországgal kapcsolatban 0,7 százalékos 2009-es növekedést állított be az előrejelzésbe a Bizottság, és 3,3 százalékos, a célnál magasabb költségvetési hiányt (a GDP-hez viszonyítva). Almunia lapunk kérdésére azt mondta: az elemzést lezárták még mielőtt a magyar kormány a legújabb költségvetési tervét elővezette volna. Tisztában van vele, hogy jelenleg egy százalékos GDP-csökkenésre és 2,6 százalékos hiányra számít a kormány 2009-re. Erről azonban csak a jövő év elején, az új konvergenciaprogram elemzése után mond véleményt a Bizottság.

A növekedési adatok mellett természetesen a költségvetések is átalakulnak. Míg 2007-ben az unióban az összesített hiány nem érte el a GDP egy százalékát, 2010-ben már megközelítheti a stabilitási paktum által rögzített három százalékos felső határt. Közben az Egyesült Államokban a 2007-es 2,8 százalékról 2010-re kilenc százalékra nő a deficit.

Az unióban kiugrik Írország és Nagy-Britannia, ahol öt-hét százalékra megy fel az arány. Előbbi ellen heteken belül megindul a túlzottdeficit-eljárás, utóbbival szemben meg folytatódik. (London mellett csak Budapest ellen van érvényben jelenleg ilyen vizsgálat.) Almunia rugalmasságot ígért, a rendkívüli helyzet hatásainak a figyelembe vételét. De átlépi a határt Franciaország és Spanyolország az eurózónában, valamint Lettország, Litvánia és Románia is. Több ország pedig a háromszázalékos határ mentén manőverezik majd.

A bizottság ugyanakkor azt javasolja, hogy amely ország megteheti, költekezzen, ne habozzon elérni a három százalékot. Ez vonatkozik például Németországra, amely Almunia szerint sokat tehetne a kereslet élénkítésére, de Berlinnek kell eldöntenie, milyen eszközöket vet be. A pénzügyi biztos azt is szorgalmazta, hogy a tagországok koordinálják gazdaságélénkítő intézkedéseiket. Ez volt egyébként a témája az euróövezet pénzügyminiszterek hétfő esti találkozójának.

A huszonhetek tárcavezetői ma csatlakoznak, s azon kívül, hogy folytatják ezt a vitát, várhatóan áldásukat adják a bizottság javaslatára, hogy Magyarország előtt megnyíljon a valutaalap, a Világbank és az unió 20 milliárd eurós hitelkerete a fizetési képességének megőrzésére.

Az európai jegybank csütörtökön ülésezik, s várhatóan csökkenti a kamatot, megpróbálván tompítani a pénzügyi válság gazdasági hatásait.