A hét legfontosabbnak ígérkező, de legkevésbé izgalmas döntését kedden hozza meg a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A 2012 augusztusa óta tartó, havi rendszerességgel végrehajtott kamatcsökkentési sorozat hét százalékról indult, s most az elemzők egyöntetűen azt várják, hogy újabb tíz bázisponttal 2,30 százalékra mérsékli az irányadó rátát a kilencfős testület.

Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A tanácsot belső ellentétek ezúttal sem feszítik, már most borítékolható a 7:2 arányú voksolás , ahol Pleschinger Gyula és Cinkotai János képezi az „ellensúlyt”, legalábbis az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján ez tekinthető papírformának. A Matolcsy György vezette héjákkal szemben a két galamb azzal magyarázhatja óvatos(kodó) álláspontját, hogy az újabb kamatvágásoknak már nincs érdemi hatásuk a gazdasági növekedésre, a hitelek ettől már nem lesznek olcsóbbak.

Ezzel szemben a kockázatok, amelyekkel Magyarországnak egy esetleges befektetői hangulatváltás esetén szembesülnie kell, nincsenek arányban a kamatcsökkentés erőltetésével elérhető előnyökkel. Oszlay András, a Takarékbank elemzési osztályvezetője szerint a monetáris tanács kellemes helyzetben van, pillantást sem érdemes vetnie az inflációra, hiszen az utóbbi két hónapban mért 0,1-0,1 százalékos éves összevetésű átlagos áresés azt jelzi, hogy a rezsicsökkentési sorozat hatása még tart, sőt a fogyasztói árindex legfeljebb decemberben lépheti át ismét az egyszázalékos határt.

Az éves inflációt rekordmélyre, 0,2 százalékra váró elemző szerint ezen a fronton jövőre sem lesz számottevően rosszabb a helyzet, 2,5 százalékos éves pénzromlási előrejelzésük még így is alacsonyabb a ma még hivatalosnak tekinthető háromszázalékos jegybanki célnál. A kamatdöntést befolyásoló külső körülmények sem romlanak, az orosz–ukrán válságot helyén kezelik a befektetők, annak minden rizikójával együtt. A Takarékbanknál úgy látják, hogy augusztusig még két hasonló kamatvágást hajt végre a jegybank, s 2,10 százaléknál fog elgondolkodni a hogyan továbbról.

Az euró megragad a 300-310 forintos sávban, mozgását a kamatdöntések érdemben nem befolyásolják, szemben a devizahitelesek őszre ígért legújabb kormányzati mentőakciójával, ami – ha nem lesz brutális a bankrendszer szemszögéből – megnyugvást hozhat, s az év végére 298 forintig erősödhet a magyar fizetőeszköz az euróval szemben. A forint erősödését a Takarékbanknál a magyar gazdaság kiemelkedő, 3,1 százalékra várt idei bővülésétől várják, s ez a folyamat jövőre akár 290 forint alatti euróhoz vezethet.

Szaniszló Bálint, az OTP Bank elemzési központjának munka társa a kamatcsökkentésre utaló jelzésként értelmezi Balog Ádám MNB-alelnök nyilatkozatát, aki szerint az Európai Központi Bank (EKB) legutóbbi kamatcsökkentése és a beharangozott monetáris enyhítések az MNB mozgásterének bővülését eredményezik. Szintén az újabb vágás valószínűségét növeli, hogy a jegybank most publikálandó új inflációs jelentésében minden bizonnyal alacsonyabb pénzromlási ütemmel számol majd. Decemberben még 1,3, márciusban már csupán 0,7 százalékosra tették a 2014-es inflációt, míg a gazdasági növekedésre mindkét alkalommal 2,1 százalékot becsültek.

Vélhetően ezt is felfelé korrigálják most. A kamatcsökkentési ciklus alját Szaniszló Matolcsy György jegybankelnök nyilatkozatára hivatkozva valahol a 2-2,30 százalékos sávba teszi, a fő kérdésként azt felvetve, hogy jövőre a Bank of England és az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve által végrehajtandó kamatemelésekre reagálva itthon is elindul-e egy hasonló ciklus. A Takerékbanknál ezt biztosra veszik, s annak kezdetét 2015 közepére teszik.

Mindamellett jövő év végére sem várnak 3,5 százalékot meghaladó hazai alapkamatot. A héten más izgalom nem is nagyon várható az adatközlésekben: a KSH csütörtökön részletezi az áprilisi kiskereskedelmi adatokat, pénteken pedig a legfrissebb foglalkoztatási számokat publikálja, a piaci konszenzus szerint a munkanélküliségi ráta 7,7 százalékosra csökkent májusban.