Bokros Lajos: Ésszerűtlen, eredménytelen és becstelen a kormány gazdaságpolitikája
Az eladósodott magyar gazdaságban a belföldi kereslet élénkítése nem járható út, szerkezeti reformokra lenne szükség, amelyek növelik a vállalatok versenyképességét, az államnak pedig ki kellene ebből a szférából, ám a mai kormánypárt szerint a globalizáció, a szabadságelvű és piaci alapú nyugati világgazdaság és civilizáció megbukott – mondta Bokros Lajos, aki pénteken munkatársaival együtt felvázolta a közpolitikai kérdésekkel foglalkozó Szabadság és Reform Intézet által vizsgálandó kérdéseket is.
A volt pénzügyminiszter, európai képviselő arról beszélt, hogy a kormány úgy véli: eljött a nagy és erős állam, a piacok működését alapvetően meghatározó és a vállalatok életébe mélyen beavatkozó kormányok kora. Az állam közvetlenül irányítja nemcsak a gazdaságot, hanem a társadalmat is,mert azt vizionálja, hogy tőle függő alattvalókra, vállalkozókra, nemzeti középosztályra van szükség.
Kérdésünkre, hogy a reformok kritikus bokrosi tömege helyett a jelenlegi kormány vajon nem olyan intézkedések és ellenreformok kritikus tömegét hozza-e létre, amelyek talán visszafordíthatatlanul terelik teljesen más pályára a gazdaságot, például a nyugdíjpénztárak esetében, azt felelte: a rendszerváltás utáni reformok eltüntetése nemcsak a magyar gazdaság hatékonyságának és versenyképességének árt, hanem megkérdőjelezi azokat a fontos magatartásbeli változásokat is, amelyek a nyugdíjrendszert önjáróvá tehették volna. A kötelező magánpénztárak tizenhárom éve alatt generációk értették meg, hogy a kapitalizmusban igenis kapcsolatot kell találni a járulék és járadék között. E rendszer kiiktatása nyomán viszont a következő évtizedekre olyan ígéretekre kényszerül a társadalombiztosítás, amelyeket a stagnáló gazdasági körülmények között aligha teljesíthet.
Nem biztos azonban Bokros Lajos szerint, hogy e visszafordított reform nem fordítható újra vissza: ha a demokratikus erők hatalomra kerülnek, s egyezségre jutnak ebben a kérdésben, akkor azért kis lépésekben vissza lehetne térni ehhez a gondolathoz. De nyilván nem lehet szó majd arról, hogy a bruttó bér nyolc-kilenc százaléka kerüljön magánszámlára, mert ez nagy lyukat ütne a költségvetésen.
Előadásában Bokros Lajos azt hangsúlyozta, hogy a kínai-orosz mintára épülő magyar államfelfogás és gazdaságpolitika egy kicsi, nyitott, felzárkózni kívánó, az Európai Unióba ágyazott gazdaságban teljesen értelmetlen. Nincs ugyanis munka nélkül elsajátítható és a kegyencek között szétosztható olajjövedelem. Elosztani csak mások munkájának gyümölcsét lehet. Ha kevés a gyümölcs, akkor másokét kell erőszakkal elvenni. Éppen ezt teszi a kormány a magánnyugdíj-pénztárak vagyonának államosításával, a pénzintézetek törvényesített kirablásával, a forgalmi adó növelésével.
Az ésszerűtlen gazdaságpolitika Bokros Lajos szerint szakszerűtlen intézkedésekkel valósul meg. A személyi jövedelemadó-rendszer változása és a minimálbér minden gazdasági megfontolást nélkülöző látványos emelése felszámolja az alacsony hozzáadott értékű munkahelyeket. A szűkös hitelforrásokat állami vagyonfelhalmozásra költi a kormány, amin hamar bukik százmilliárdot.
Az államosított nyugdíjvagyont az elérhetetlenül magasra tervezett növekedés előre tudható elmaradása miatt kivérző költségvetés újra felszaporodó hiányának fedezetére használják fel. A gazdasági növekedés lassulása, a forint árfolyamának drámai romlása, a kockázati prémiumok emelkedése és a minden bizonnyal hamarosan bekövetkező leminősítés miatt „az államadósság nemcsak forintosított összegében, hanem a magyar gazdaság nem növekvő teljesítményének arányában is emelkedik”.
A kormány ésszerűtlen és szakszerűtlen gazdaságpolitikája ezért teljes mértékben eredménytelen. Saját meghirdetett céljai közül egyetlen egyet sem sikerült elérnie, vagy akárcsak megközelíteni. Sem növekedés, sem munkahely, sem költségvetési egyensúly, sem jólét nem keletkezett. A volt pénzügyminiszter úgy véli, kicsi, elmaradott, nyitott és az európai gazdaságba ezer szállal befűzött gazdaságunkban mindez kizárólag a nemzetközi versenyképességet és a hatékonyságot látványosan növelő szerkezeti reformok bevezetése nyomán valósulhatna meg.
Hozzátette: a kormány ezeket a reformokat mereven elutasítja, hiszen minden valódi reform a gazdasági szereplők önállóságának erősödését, a távolságtartóan szabályozott verseny élénkítését, a piacot torzító és kiszámíthatatlan állami beavatkozások megszüntetését és ennek nyomán az intézményesített politikai korrupció visszaszorulását feltételezné és eredményezné. A kormány azonban foglya saját nacionalista és populista, idejétmúlt ideológiájának. Ésszerűtlen, a világ valódi természetét tagadó világnézetéből fakadó, így szakszerűtlen gazdaságpolitikájához öncsaló módon ragaszkodik, amivel óriási károkat okoz Magyarországnak.
Végül – hangoztatta Bokros Lajos - a kormány gazdaságpolitikája becstelen is. Növekedést, munkahelyeket, az államadósság csökkentését és jólétet ígért, de ennek éppen az ellenkezőjét valósítja meg. Azt hirdeti, hogy megvédi a nyugdíjakat, de megalapozatlan kötelezettségek vállalásával veszélybe sodorja a ma dolgozó korosztályok jövőbeni megélhetését. A kisemberek védelméről szónokol, de csakis a jómódúaknak kedvező intézkedéseket hoz. A magyar gazdaság függetlenségének visszaszerzését hirdeti, miközben aláássa annak minden erejét és valódi teljesítményét az előnyös együttműködés és a kölcsönös függőség európai és világrendjében.
- Olyan közjogi rendszer épül ki, amely a most hatalmon lévő kizárólagos hatalomgyakorlását garantálná – mondta az eszmecserén Kajdi József a kuratórium tagja, aki megismételte az intézet álláspontját, hogy az új alkotmány, pontosabban alaptörvény nem felel meg a jogállami követelményeknek. A szellemi műhely, más kutatóintézetetekkel és a demokratikus ellenzékkel rokonszenvező jogászokkal karöltve tudományos igénnyel készít tanulmányokat a részben már elkészült, részben készülő sarkalatos törvényekről is.
A beszélgetésen, amelyen diplomáciai képviseletek munkatársai is részt vettek, Kajdi József felhívta a figyelmet az „alkotmányos bigámia” eshetőségre, arra a jogelméleti problémára, hogy január elsejétől Magyarországnak lehet hatályban lévő alkotmánya és hatályban lévő alaptörvénye is.