Bokros Lajos, a magyar közgazdász-politikus hétfő esti előadásában sikertörténetként állította be a magyarországi bankrendszer átalakulását, mert a kialakított tulajdonosi struktúrával el lehetett kerülni más országokban tapasztalható kedvezőtlen, oligarchikus tendenciákat. A szakember szerint Magyarországon legalábbis "viszonylag jó hírnévvel rendelkező" külföldi pénzintézetek vannak jelen. Nem ért egyet egyes tekintélyes közgazdászok véleményével, akik a pénzügyi rendszer egyik "gyengeségének" tartják a külföldi bankok dominanciáját.

Ő "előnynek és nem tehernek" tartja a struktúrát. Nagyra értékelte, hogy az ősszel kialakult válság idején legfeljebb egy napig merült fel annak veszélye, hogy a leányvállalatok leállnak a kihelyezésekkel. A "tűrhetetlen helyzettel" azt a látszatot keltették volna, mintha maguk lennének csődben és ezzel maradék hitelüket is elvesztették volna. Bokros szerint nem puszta önzetlenségről volt szó. Az olasz, német, osztrák bankok közép-kelet-európai tagozatai szállítják a nyereség nagyobb részét, azaz az "aranytojást tojó tyúkot" mészárolták volna le.

Bokros elmondása szerint Magyarország az elmúlt 5-7 év "felelőtlen költekezésének" következtében került mély válságba. Az elmúlt hat hónapban a forint alaposan, 25-30 százalékkal meggyengült, a bankoknak meg kell harcolniuk likviditásuk és tőkeértékük megőrzéséért. Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy a kormánynak egyetlen bankot sem kellett megmentenie. Nem vesztették el az állampolgárok bizalmát, a betéttulajdonosok nem rohamozták meg a bankokat, nem akarták kivenni a pénzüket. Bokros reméli, hogy ha a kormány összeszedi magát, a reálgazdaság magához tér és a rövid válság után beindul a növekedés.

Az ex-pénzügyminiszter nem hibáztatja a Magyarországon működő bankokat a mára sok fejfájást okozó devizaalapú hitelezési tevékenységért. Éppen ellenkezőleg, úgy gondolja, tíz-húsz éves távlatban, a kamatszempontok miatt még az egyéni ügyfelek, jelzáloghitelesek is úgy fogják érezni, "helyes döntés" volt külföldi pénznemben megkötni szerződésüket. Ahogy ez Bokros szerint a globális pénzügyi rendszerre is vonatkozik, a probléma forrása a szabályozás, az ellenőrzés hiánya. Azokkal az ügyfelekkel van baj, akiknek semmilyen körülmények között és semmilyen pénznemben nem lett volna szabad hitelezni.

Kérdésekre válaszolva Bokros Lajos elmondta, arra számít, a bankok a következő években óvatosabb hitelezési politikát folytatnak, túlbiztosítják magukat, további konszolidációra kerül sor. "Kis országok jelentéktelen nemzeti valutákkal" nem játszanak komoly szerepet, nem válhatnak nemzetközi pénzügyi központokká. A Financial Times-ban az előadás napján nyilvánosságra hozott bizalmas IMF-jelentés ajánlását, a régiónak  már az EU-hoz tartozó országaiban az euró korai, kvázi-bevezetését viszont kategorikusan elutasította. "Ha arrogáns lenne", - fogalmazott, - "ábrándnak" nevezné, amire "nem fog sor kerülni". Elképzelhetetlen, hogy akár maga az Európai Unió, akár az Európai Központi Bank "lejjebb rakná a lécet", nem ragaszkodna a maastrichti kritériumok teljesítéséhez.

Ez a politikai megközelítés "megjutalmazná a pazarló kormányokat", miközben Szlovéniát és Szlovákiát kemény strukturális reformok végrehajtására kötelezték. Az előadó emlékeztetett arra is, hogy magyar politikai vezetők korábban nem mutattak feltétlen lelkesedést az euró iránt, mondván, nem kell feladni a szuverenitást, minek a "kényszerzubbony"? A sajtónak és nemzetközi szervezeteknek nem szabad irreális reményeket kelteniük, hanem ragaszkodniuk kell ahhoz, hogy az egyes országok tegyék rendbe a portájukat.