Márciusban szinte visszafordult az év elején tapasztalt trend - a hazai és a fejlett részvénypiacok negatívba, míg a fejlődő piacok pozitívba fordultak. Bár a magyar állampapírpiac és a forint tovább erősödött, összességében inkább a negatív tőkepiaci folyamatok voltak azok, amelyek meghatározták az alapok teljesítményét az elmúlt hónapban.

Az intézményi befektetők pedig a lakossághoz hasonlóan az elmúlt hónapban szintén inkább visszaváltottak - derült ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) legfrissebb jelentéséből. Márciusban összességében több mint 47 milliárd forint távozott az alapokból, aminek nagy része az intézményi visszaváltásoknak tudható be.

„A befektetési alapok vagyona húsz hónapos töretlen növekedés után márciusban több kedvezőtlen tényező együttes hatásának köszönhetően csökkent. A globális tőkepiacokat befolyásoló kedvezőtlen események (a japán természeti katasztrófa, az euróval kapcsolatos kockázatok) jellemzően negatív hozamokat eredményeztek az alapok esetében is, ami kihatott a kezelt vagyon alakulására.

További vagyoncsökkenést okozott, hogy - minden bizonnyal az aktuálissá váló nyugdíjpénztári vagyonátadás hatására - az intézményi befektetők részéről is jelenős mértékű visszaváltások történtek." - magyarázza Temmel András, a BAMOSZ főtitkára. „Bár a lakosság is még összességében inkább visszaváltott, pozitív trendként értékelhető, hogy a jelentős decemberi lakossági tőkekivonás az év elejére mérséklődött" - tette hozzá a főtitkár.

A BAMOSZ tagok által kezelt befektetési alapokból márciusban 47,4 milliárd forintot vontak ki a befektetők, míg ezen időszak alatt az alapok vagyona a piaci teljesítmény hatására összesen további 17,2 milliárd forinttal csökkent. A hónap végén a BAMOSZ tagok 1,7 százalékos csökkenést követően, 469 hazai befektetési alapban összesen 3 823 milliárd forintot kezeltek.

A nyilvános nyíltvégű értékpapír alapok továbbra is az összvagyon többségét (57,8 százalékát) adják, bár az ilyen típusú termékekben kezelt vagyon márciusban 1,9 százalékkal csökkent. A vizsgált időszakban összesen 39 milliárd forintot vontak ki a befektetők az alapokból, és a piaci teljesítmények is 3,3 milliárd forinttal csökkentették a befektetések értékét.

Az év első két hónapjában a hazai és a fejlett részvénypiacok is emelkedtek, míg a fejlődő piacok estek, márciusban viszont éppen fordított volt a helyzet. A forint ugyanakkor ismét jelentősen erősödött, ami a részvényalapok (elsősorban a fejlett piaci alapok) forintban mért hozamait összességében ismét negatív irányba mozdította.

A nyilvános részvényalapokból - elsősorban egy jelentős intézményi visszaváltás során - 18,6 milliárd forintot vontak ki a befektetők, míg a piaci teljesítmények összességében több mint hatmilliárd forinttal csökkentették a befektetők vagyonát. A 79 nyilvános részvényalap vagyona márciusban 6,2 százalékkal, 376 milliárd forintra csökkent.

A pénzpiaci alapok esetében márciusban folytatódott az előző év végén tapasztalt és februárban újrakezdődött visszaváltási trend, így ezek vagyona 1,6 százalékkal csökkent. Összesen közel 23 milliárd forint távozott az alapokból, de 1,3 milliárd forint hozam keletkezett, így a hónap végén a teljes vagyon 1 354 milliárd forintra csökkent.

Tovább javult a kép viszont a garantált alapok piacán, miután márciusban ismét több új alap indult, mint ahány lejárt. A vagyon márciusban 2,6 százalékkal nőtt, az alapokba összesen 12,8 milliárd forint érkezett, bár a piaci teljesítmények 2,2 milliárd forinttal csökkentették az alapok vagyonát.

Az ingatlanalapok tőkevonzása hónapról hónapra csökken, ami egyes alapok márciusi gyengébb teljesítményével párban a hónapra megállította az alapok vagyonának gyarapodását. Ezek a termékek márciusban 290 millió forint friss tőkét vonzottak, és 330 millió forint veszteség keletkezett rajtuk (elsősorban az ingatlanfejlesztő alapokon).

A 22 ingatlanalap vagyona összességében így stagnált, a hónap végén továbbra is 429 milliárd forint volt, ez az alapok összvagyonának 11 százaléka.