A versenytárs nemzetekhez képest, mint a csehek, a lengyelek vagy a szlovákok, 2008-ig Magyarországon tapasztalható volt egyfajta közeledés az egy főre jutó nemzeti jövedelem európai átlagához, de azóta "a magyar konvergencia elakadt" - jelentette ki Bod Péter Ákos kedden Zalaegerszegen.

A Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdasági Intézetének igazgatója a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kis- és középvállalkozások helyzetéről rendezett konferenciáján úgy fogalmazott, hogy a rendszerváltozás első évtizedében még megvolt a lendület, de 2006 óta "gyakorlatilag nincs gazdasági növekedés".

Hozzátette: a térségbeli országok mindegyike mára visszatért a válság előtti kibocsátási szintre és növekszik tovább, míg Magyarország csupán 95 százalékos szinten áll. A fogyasztói kereslet nem tud növekedni, egyedül az export bővül, a gazdaság azonban csak akkor harmonikus, ha van belső dinamikája is - hangsúlyozta a volt jegybankelnök.

A Deutsche Bank előrejelzését elemezve Bod Péter Ákos úgy fogalmazott: az euróövezetben 2014-ben várható növekedés, a térségbeli országok is emelkedő pályára álltak, de a magyar gazdaság esetében szinte nullát mutat a prognózis. A magyar kormány 0,7 százalékos növekedést tervez, de ez kevés ahhoz, hogy úgy "érezzük, megdobja" a fogyasztói keresletet.

Magyarországnak jó hír, hogy az európai piac bővülni fog, "de minden más tényező lefelé húzza a magyar gazdaságot". A belső fogyasztás zsugorodik, de különösen az ad okot aggodalomra, hogy évek óta csökken a beruházás, hiába van egy-két "reklámozott nagyberuházás", hiába a soha nem látott mértékű tőkebeáramlás az európai fejlesztési alapok formájában - tette hozzá.

Kifejtette: idén jelentős tőkebeáramlást mutat a statisztika, de "ez az Erste Bank Bécsből idehozott egymilliárd eurója a veszteség pótlására". A banki hitelezési kedv is csökkent, ami összefügg a beruházási aktivitás csökkenésével, bár a GKI szerint az ipari bizalmi index egy-két hónapja javulást mutat, de "ez törékeny és külső komponensektől függ".

A közgazdász úgy látja: a különadók miatt nem versenyképes a magyar társasági adórendszer, ami az Európai Bizottság által összerakott adatokból is látszik. Vagyis hiába csökkentek 2010-ben a direktadók, a GDP arányában mégis jelentős az adóelvonás, ráadásul nem is egyenletesen.

A kilátásokat ismertetve azt mondta: az újraiparosítás "benne van a levegőben", nem elvetendő gondolat, örülni kell bárminek, ami értéket alkot. Kijelentette ugyanakkor: az MNB által a devizatartalék terhére adott olcsó hiteleknek "nincs különösebb növekedési következménye", nemzetgazdasági szinten ez nem akkora mértékű, hogy megváltoztatná az eddigi trendet.