Ez azzal is kommentálható, hogy az idei év választási év volt, amit - az eddigi évek tapasztalatai alapján - kiigazítás követ, s ez várhatóan visszafogja majd a növekedést is. Jelesül az idén az első félév derekára a kormány gyakorlatilag már elérte a teljes évre tervezett deficitet. Bod Péter Ákos szerint - bár többször is hangsúlyozta, hogy nincsenek konkrét információi a kormányzat szándékairől őt pedig, ahogy fogalmazott jó két éve már "nem hívják fel onnan tanácsért" - a kormánynak nyárig rendbe kell tenni az államháztartás helyzetét. Utána ugyanis már a következő évi büdzsével kell foglalkoznia.

Bod szerint félő, hogy a kormány ismét az adóemeléshez fordul. Korábban a 2,9 százalékos hiánycél elérése sem úgy történt, hogy az állam faragott a költségein, hanem fordítva: adót emelt. Ha a jelenlegi adószintet tovább emelik, azzal már "nagyon problémás pályára" kerül a magyar gazdaság - véli a közgazdász.

Az utóbbi időben halványan, de növekedő magyar gazdaság kapcsán a magyar kormánysajtóban felmerült egy esetleges idei felminősítés lehetősége. Bod Péter Ákos azonban úgy fogalmazott: a Moody's-nál nem a Magyar Nemzetet olvassák.

Szerinte a legvalószínűbb, hogy a hitelminősítők megvárják a kormány várható kiigazítási programját, majd utána megnézik, mennyire tartós a növekedés Magyarországon, illetve azt, hogy az adósságállomány csökken-e vagy marad-e a korábbi magas szinten.

Bod Péter Ákos többször is kritizálta a kormány költséges újraállamosítási törekvéseit. Önmagában az állami tulajdon még nem teremt értéket - mondta Bod Péter Ákos, aki szerint a legszemléletesebb hasonlat a bor. Köztudomású, hogy jó minőségű nedűt nem az állami borászatok termelik ki.

Ugyanez igaz a cégekre is: a nagy, állami tulajdonú vállalatok - Magyar Államvasutak, Magyar Posta, BKV - nem feltétlenül az innovativitásukkal a hatékonyságukkal tűnnek ki a mezőnyből. A kormány utóbbi években történt bevásárlásai Bod Péter Ákos szerint kérdésesek. Szerinte az a tény, hogy a magyar államadósság ma 6 százalékos hozamszint mellett finanszírozható azt jelennti, hogy csak ennél jobb megtérüléssel kecsegetető papírt szabadna közpénzből vásárolni. A közgazdásznak azonban erős kételyei vannak arról, hogy a kormány asztalán lévő tervekben ilyen beruházások, befektetések szerepelnének.

"Ha látnék egy tisztességes kalkulációt arról, hogy miért érte meg "a" vagy "b" vállalkozást megszerezni akkor félretenném az aggályokat - tette hozzá -, ám eddig egyetlen egy ilyent sem láttam."

Bod jó jelnek véli viszont, hogy a bizalmi indexek szerint érezhetően javul az üzleti szféra közérzete, ami idővel érződik a piacon is. Az idén és jövőre dől el, hogy milyen növekedési pályára áll a magyar gazdaság, javul-e a beruházás ráta. Az utóbbi években ugyanis erős fogyókúra ment végbe: a cégek költségszerkezete jelentősen átalakult, így a következő időszakban már ismét a beruházásokra fókuszálhatnak.

A magyar gazdaság sajátossága, hogy lefelé nagyon könnyen megy, onnan viszont annál nehezebben tornássza fel magát - vélekedett Bod Péter Ákos. A 2009-es válság is ezt mutatta: míg a válság nagyjából egyforma súllyal érintette a visegrádi térség gazdaságait, utána  Lengyelország és Szlovákia elstartolt, míg a magyar gazdaság ezzel szemben sokkal lomhábban követi a régiós trendet.

A két fő probléma a magas államadósság illetve az állami szektor rendszerváltás előtti időszakból örökölt túlburjánzása, ami miatt az állam agyonadóztatja a gazdasági élet szereplőit.

Ugyan a magyar államadósság az EU-átlaghoz közelít (a GDP arányában hasonló a német és a francia gazdaság adósságrátája) azonban Bod szerint mi nem ebben a "ligában" játszunk. Visegrádi versenytársaink jóval alacsonyabb adósságszint mellett működnek - hívta fel a figyelmet a közgazdász. A magyar gazdaság viszont megragadt a 80 százalék feletti adósságszinten.

Uniós összehasonlításban az adóterhelésünk átlagosnak mondható, azonban a régiós versenytársak mezőnyéből kiemelkedik. Ennek oka, hogy nagyok az állami kiadások. Az állam ugyanis rátelepedett a gazdaságra. Bod szerint ez egy klasszikus ördögi kör: a rendszerváltáskor nem sikerült megszabadulni az államból élő szereplők tömegétől, így viszont a politikusok most erre az államfüggő csoportra tudnak támaszkodni, illetve ezek a cégek, szavazói csoportok kikényszerítik az állami újraelosztást.

A közgazdász szerint arra lehet számítani, hogy Európa ezen belül Németország, Lengyelország és Ausztria tartósan növekedni fog, ahogy az eurozóna is sikeres lesz. A déli tagállamok problémái nem jelentik azt, hogy a teljes euro-klubtagsággal valami baj lenne.

Ugyanakkor az érezhető, hogy az Európai Központi Bank nagyon bizalmatlanul tekint az EU keleti és déli felére, árgus szemmel nézik, mire költik el ezek az országok az uniós forrásaikat. Bod Péter Ákos úgy véli, fel kell készülni arra, hogy az EU-intézmények a szabályokat jobban be fogják tartatni, mivel tudják, hogy az unió ezen felén nagyon gyakori a korrupció.