Az idei első negyedéves számok visszaigazolták a piac előrejelzését: a hazai biztosítási piac továbbra is mélyrepülésben van. Az első negyedévben a társaságokhoz befolyt 230,6 milliárd forint több mint 15,3 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbi, hasonló időszakétól. „Sajnos az elmúlt időszak eredményei azt mutatják, hogy a biztosítási piac még mindig nem jutott túl a válság okozta sokkon” – jelentette ki Molnos Dániel, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) főtitkára.

A teljes piaci díjbevétel 54 százalékát kitevő nem életbiztosítási bevételek mintegy két és fél milliárd forinttal csökkentek az egy évvel korábbihoz képest, amiben annak is komoly szerepe van, hogy ha a lakosság és a vállalatok megnövekedett költségeik, illetve rosszabbodó életkörülményeik miatt nem képesek kigazdálkodni a biztosítási díjat, először a biztosításról mondanak le. Holott hosszú távon lehet, hogy éppen így járnak rosszabbul, mivel egy nagyobb káresemény akár egy vállalkozás fennmaradását is veszélyeztetheti. A  katasztrófakárok pedig - amelyekből tavaly bőven kijutott az országnak – biztosítás nélkül  családok életét lehetetleníthetik el – tette hozzá a MABISZ főtitkára.

A nem életbiztosításokon belül a legnagyobb visszaesést – közel 5 milliárd forinttal csökkentek a díjbevételek – a gépjármű-biztosítási piac szenvedte el az elmúlt három hónapban.  A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac (kgfb) mintegy 1,5 milliárd forinttal zsugorodott, míg a cascónál 3,4 milliárdra rúgott a mínusz. A kgfb-díjcsökkenésnek az ügyfelek örülhetnek: az erős piaci verseny hatására mérséklődnek a díjak.

A „húzóágazat” – kis túlzással - ismét az életbiztosítási piac lehet. Bár az adatok több mint 12 milliárd forintos csökkenést mutatnak az egy évvel korábbihoz képest, ám az idei első negyedéves összesítésben egyelőre még nem szerepelhetnek a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. díjbevételei. (A nyilvános részvénytársasági formában működő CIG-nek meg kell felelnie a tőzsdei adatszolgáltatási szabályoknak, így egyelőre nem tudta teljesíteni a szövetség felé adatszolgáltatási vállalását.)

Az életbiztosítási piaccal kapcsolatosan érdemes felhívni a figyelmet a napokban megjelent, „A magyar biztosítási piac nemzetközi összevetésben” címet viselő PSZÁF-tanulmányban foglaltakra. A felügyelet tanulmánya megállapítja, hogy a klasszikus és a befektetéshez kötött életbiztosítások aránya nálunk épp fordított, mint Európában. Magyarországon a szerződések 61 százaléka unit-linked biztosítás, a hagyományos életbiztosításoké pedig mindössze 39 százalék. A jelenség azért érdemel figyelmet, mivel a befektetési egységekhez kötött termékek – különösen ha azok nem folyamatos, hanem egyszeri díjasok -, kevésbé szolgálják a hosszú távú megtakarítás célját, mint a klasszikus életbiztosítások.

A hazai biztosítási szektor 29 adatot szolgáltató tagja közül 15 díjbevétele volt kevesebb, mint az egy évvel korábbi hasonló időszakban. „A gazdaság állapotának, növekedési lehetőségeinek érzékeny mutatója a biztosítás. Csak remélhetjük, hogy a gazdaság beindulásának rövidesen kézzelfogható jeleit tapasztaljuk, és ismét növekedésnek indulhat a hazai biztosítási piac” – fogalmaz a MABISZ főtitkára.