A héten jó hírek érkeztek a tengerentúlról: élénkült a feldolgozóipar, különösen az autógyártás, amely az olcsó hitelek és a növekvő bizalom, no meg a tőzsdei fellendülés által teremtett vagyonhatás miatt szárnyal. A munkanélküli segélyért folyamadók, illetve a magánszektorban keletkezett munkahelyek száma is kedvezően alakult.

Mindez megágyazott a pénteken közzétett, s nagyon várt adatnak: júniusban az elemzők által becsült 165 ezer helyett 195 ezer munkahely jött létre. A magánszektorban összesen 202 ezer, de a költségvetési nyirbálások miatt a közszférában megszűnt hétezer állás. A munkaügyi minisztérium felülvizsgálta az áprilisi és a májusi számokat, s kiderült, összesen hetvenezerrel többen jutottak munkához. Vagyis három hónapon át átlagosan csaknem kétszázezer munkahely született, ez azonban inkább csak arra elég, hogy a munkanélküliségi ráta szinten maradjon. Ezt is igazolja a pénteki közlemény, hiszen az állástalanok száma 7,6 százalék maradt.

A foglalkoztatási helyzet javulása, valamint a gazdaság erősödését sejtető adatok az elemzők szerint támogatják az amerikai jegybank (Fed) vezetőinek azt a nézetét, hogy fokozatosan mérsékelni lehet a gazdaság támogatását, s megszabadítani a monetáris politikát a nem szokványos eszközöktől. A Bloomberg által végzett felmérések arra utalnak, hogy a piacon arra számítanak, esetleg már szeptemberben bejelentik, hogy a jelenleg havi 85 milliárd dollárra rugó értékpapír-vásárlási programot szűkítik. A Fed nyíltpiaci bizottságának júniusi ülése után Ben Bernanke elnök azt mondta, hogy jövő nyáron állíthatják le a programot, de ennek azért sok feltétele van, például a munkanélküliségi rátának hét százalék közelébe kellene ereszkednie.

Az eshetőség azonban, hogy vége szakad a pénzbőségnek, globális méretekben emelte meg az állampapír-hozamokat. Kényszerhelyzetbe került az Európai Központi Bank (EKB) is, amelynek egyelőre az eurózóna recessziójával kell szembenéznie, s a Bank of England is, amelynek szintén még támogatnia kellene a brit gazdaság fellendülését. Mindkét bank vezetősége azt hangoztatta csütörtökön, hogy egyelőre fenntartja a programjait.

Mario Draghi, az EKB elnöke szakított a hagyománnyal, amely szerint a frankfurti pénzintézet nem kötelei el magát előre a kamatok szintjét illetően. A kormányzótanács ülése után úgy nyilatkozott, hogy hosszabb ideig a mostani szinten maradnak, vagy még alacsonyabbra süllyednek az irányadó kamatok, s a likviditásbővítő programban sem várható változás még hosszabb ideig. A Financial Times ennek nyomán a központi bankok transzatlanti ütközetéről írt.