Az nem volt egyértelmű, hogy az utóbbi körben csak a jelzáloghitelesekre gondolt, vagy egy annál szélesebb körre. Úgy fogalmazott: „A társadalom álláspontja szerint az ingatlan-devizahitelesek ügye kell hogy elsőbbséget élvezzen, mivel őket az otthonvesztés fenyegeti. De a Kúria kimondta, a bankok szerződései tisztességtelenek, így az autóhiteleseket éppen úgy meg kell menteni, mint az ingatlanhiteleseket. Ráadásul az autóhitelesek előbb-utóbb elveszítik éppúgy az ingatlanjukat.”

Autóhitel reklámja egy szalonban. Újraszámolhatják Szabó Bernadett

Az árfolyamrés visszajár az ügyfélnek minden olyan lakossági devizahitel- és lízingszerződésnél, amelyet 2004 májusa után kötöttek, és vagy élő megállapodásról van szó, vagy 2009 júliusánál nem régebben zárták le. Az egyoldalú kamatemelésekkel beszedett pluszpénzeket pedig az összes, az említett időintervallumba eső fogyasztói hitel- és lízingszerződésnél vissza kell téríteniük a pénzintézeteknek, ha a bíróságon nem tudják bizonyítani, hogy jogszerűen jártak el. Ez eddig is ismert tény volt, s mindkét kötelezettség vonatkozik az autóhitelesekre és a lízingesekre is. A bankoknak ezekkel az ügyfeleikkel is el kell számolniuk, arról azonban eddig nem volt szó, hogy a kormány ezeket a devizaadósságokat is átváltaná forinttartozásra.

A kabinet eddig következetesen a jelzálogkölcsönt törlesztőkre koncentrált, az autó hitelesek nem vehettek részt egyik állami mentőcsomagban sem, így például a végtörlesztésben vagy az árfolyamgátban sem.

Lázár János érdeklődését az autóhitelesek sorsa iránt a jelek szerint felerősítik a közeledő választások. Legutóbb ugyanis az áprilisi országgyűlési választások előtt dobta be a témát: egy algyői lakossági fórumon februárban arról beszélt, hogy a lakásukat devizahitelből vásárlók mellett komolyan meg kell fontolni, miként lehet azokon segíteni, akik – gyakran munkaeszközként szolgáló – gépkocsijukat is így vásárolták.

Fölvetette annak lehetőségét, hogy azok, akik az évek alatt akár kétszer megfizették gépkocsijuk árát, de a tőkéből szinte semmit sem tudtak törleszteni, visszaadhassák autójukat, letudva az adósságot.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) március végén 133 ezer devizaalapú gépjárműhitelt tartott nyilván, míg a lízingcégek további 300 ezer devizaalapú szerződést kezelnek. Az érintettek száma így lényegében megegyezik azokéval, akik devizaalapú jelzáloghitelt törlesztenek: az MNB adatai szerint 478 ezer szerződés volt az első negyedév végén.

A tartozásállomány tekintetében jóval nagyobb a különbség: míg a jelzáloghitelesek 3422 milliárd forinttal tartoztak a bankjuknak, addig az autóhitel-gépjárműlízing állománya 300-400 milliárd forint körül lehet.

Vagyis ha a kormány a piacinál kedvezőbb árfolyam mellett forintosítaná ezeket az adósságokat, az több tízmilliárd forinttal növelné a bankok veszteségeit.