Bíznak a piacok a spanyol bankmentés sikerében
A két legnagyobb spanyol hitelintézet, a Banco Santander és a Banco Bilbao Vizcaya Argentaria SA (BBVA) részvényárfolyama 9,3, illetve 8,5 százalékot emelkedett Madridban az uniós hitelcsomag nem hivatalos bejelentését követő első kereskedési nap délelőttjén. A madridi tőzsde IBEX 35 indexe délben 3,7 százalékos pluszban volt pénteki záróértékéhez képest.
A bankpapíroknak az is használt, hogy a 100 milliárdra taksált hitel 2,7-szer nagyobb, mint a Nemzetközi Valutaalap által korábban feltőkésítésre szükségesnek tartott összeg, így biztonsági védőfeladatát mindenképpen és hatékonyabban tudja majd ellátni. A spanyol bankrendszer összeomlásának kockázata minimalizálódott.
A spanyol gazdaság egyik büszkesége, a legnagyobb európai mobilszolgáltatónak számító Telefonica is erősödött (3,7 százalékkal), méghozzá annak a hírnek a hatására, miszerint a cégóriás 1,13 milliárd euróért eladja a hongkongi székhelyű China Unicomban lévő részesedésének csaknem a felét. A bejövő 1,13 milliárd euróval a Telefonica adósságállományát fogják csökkenteni. Van mit, hiszen a cég az ezredforduló óta 85 milliárd eurót költött terjeszkedésre, s eközben 57 milliárd eurós tartozást halmozott fel – írja a Bloomberg. Londonban a vezető európai vállalatok papírjaiból képzett Stoxx Europe 600 Index 1,7 százalékot tudott hozzátenni a múlt héten elért 2,9 százalékos nyereségéhez, s 246 pontra erősödött. A FTSE 100-as indexe 1,7, a frankfurti DAX 2,2 százalékot erősödött a kereskedés első óráiban.
A Standard & Poor’s 500 Index határidős jegyzése 1,1 százalékkal, az ázsiai MSCI Asia Pacific Indexé 1,9 százalékkal került feljebb. Az euró is erősödni tudott a dollárhoz képest, a 0,64 százalékos plusszal hajszálnyira került az 1,26-os keresztárfolyamtól. Legutóbb két hete járt ennek a közelében a közös pénz.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 204,88 pontos emelkedéssel, 17224 ponton nyitott hétfőn. A pénteki záró értékéhez képest 1,20 százalékkal erősödött. Azóta viszont egy szűk, hatvanpontos tartományban keresi a helyét az index. A forint is lökést kapott, s 293,5-ig erősödött az euróhoz képest, mielőtt újra átlépte a 294-es szintet. A piac ezzel értékítéletet is mondott, s új hírekre vár ahhoz, hogy érdemben el tudjon mozdulni bármelyik irányba.
A Goldman Sachs elemzői, Jernej Omahen és Pawel Dziedzic szerint Spanyolország a külső források igénybevételével a legjobb utat választotta bankszektora megerősítéséhez, s a kért összeg is biztonsággal elegendő ehhez. A spanyolok számára megnyíló bankmentő alap a ország GDP-jének tíz százalékával egyenlő, s a banki kérelemre abból folyósított pénz az államadósságot növeli. A spanyol GDP-arányos államadósság év végén 69 százalékos volt.
A piaci hangulatot a májusi kínai export felfutásáról érkező adatok is javították. A pekingi statisztikai hivatal szerint az ország májusban 15,3 százalékkal exportált többet az egy évvel korábbi időszakban mértnél. A Bloomberg által megkérdezett 29 elemző ennek alig a felét valószínűsítette.
Az előttünk álló hét különösen izgalmas lesz, elsősorban Görögország miatt, hiszen a spanyol helyzet megnyugtató rendezése után erre figyel Európa, de az egész világ is. A Quaestor előrejelzésében azt írja, hogy nagy várakozás előzi meg a hétvégén megrendezésre kerülő görög választásokat.
Ezen a héten és az előző héten is kampánycsend volt. A legutóbbi 3 közvélemény-kutatás némi optimizmusra adott okot, hiszen a konzervatívok győzelmének adnak nagyobb esélyt. A tét nagy, hiszen a legtöbb szavazatot begyűjtő görög párt automatikusan további 50 mandátumot kap, hogy könnyebben kormányt alakíthasson.
A befektetők annak örülnének, ha a konzervatívok szereznék meg az első helyet, mivel ők hajlandóak együttműködni a nemzetközi szervezetekkel, és tartják magukat a korábbi megállapodásokhoz, a hiánycélok eléréséhez. Ellenben a radikális szélsőbal újratárgyalná a korábbi szerződéseket, és ellenzi a megszorításokat.
A populista politikai erők hatalomra kerülése komoly feszültséget teremtene a befektetők körében, Görögországtól megvonnák a bizalmat, s a hellén állam feltehetően nem kapná meg az újabb hitelrészleteket, ami felér egy államcsőddel. Ez esetben Görögország euróövezeti tagsága is veszélybe kerülhet, illetve kérdésessé válna.
