Török Zoltán vezető elemző a bank negyedéves előrejelzését ismertető sajtótájékoztatón a gyors megállapodást jelző véleményüket azzal indokolta, hogy a Magyarországgal szembeni totális bizalmatlanság időszakát éljük, s ennek mielőbb véget kell vetni. A bizalmatlanság még fokozható, ezért elemi érdekünk, hogy megegyezzünk a nemzetközi szervezetekkel.

Ha a jegybanktörvény módosításában rugalmas a kormány, és a napokban publikálandó konvergenciaprogram fogadtatása – az abban szereplő kiigazításokkal együtt – jó lesz, akkor a legnagyobb akadályok elhárulnak a megegyezés elől. Paradox módon a hitelre akkor már nem lesz szükség, miután hozzájutottunk, ugyanis az országot továbbra is a piacról lesz érdemes finanszírozni.

Az euró a megállapodás után 285 forint felé veszi az irányt, a hosszú távú – tízéves – állampapírok hozama akár egy százalékpontot is csökkenhet kis idő alatt, míg a most 7 százalékon álló alapkamat 50 bázisponttal mérséklődhet az év végére.

A gond az – vélte Török Zoltán –, hogy a gazdasági és politikai tényezők egy kalapba keveredtek össze, s ez nehezíti a tisztánlátást. Az ország megítélésén mindenképpen javítani kell, mert a mai hozamszinteken tartósan nem finanszírozható az államadósság.

A jövőben belső erőforrásokra lehetne támaszkodni, sikeres, jól kommunikált gazdaságpolitikával lehetne operálni. Gazdasági sikerek azonban egyelőre nincsenek, amiket annak tart a kormány, azok sikerként nem adhatóak el a piacon – tette hozzá Török Zoltán. Azt nem lehet például sikernek tekinteni, ha a lakossági fogyasztás már nem csökken tovább, vagy hogy a tavalyi gazdasági növekedés némileg jobb volt az előzetesen vártnál.

A krónikussá vált bizalomhiány forrása egyértelműen a megbukott gazdaságpolitika, emiatt szorulunk „bizalomimportra”, s mivel ezt belülről nem tudjuk jelenleg kitermelni, elemi érdekünk a hitelmegállapodás az EU/IMF-fel. Ehhez több kormányzati hátraarcot kell tenni, további reformokat véghezvinni.

Nem lesz egyszerű, mert a különadók ki lesznek vezetve, ezeket pótolni kell, azaz jövedelemátrendezést kell végrehajtani. Az állam magán már nem tud sokat spórolni, ezért kénytelen lesz a lakosságra hárítani a terheket. Valamilyen formában az egykulcsos személyi jövedelemadó kedvezményezetteitől fogják visszaszedni a pluszpénzt, de a pénzügyi tranzakciós adó tervezett bevezetésével is növelhetik a forrásokat.

Ezzel akkor nincsen baj Török Zoltán szerint, ha a kulcsa alacsony, mert akkor a gazdaság szereplői is inkább elviselik, emiatt nem fog kivonulni az országból senki. A szerkezeti reformok fontossága szintén alapvető, ám ezeknek a hatása csak lassan érvényesül.

A kormány dolgát nehezíti a recessziós gazdasági környezet. Mind Magyarországon, mind az euróövezetben enyhe recesszióval számolnak az idén a Raiffeisen szakemberei. Jövőre szerény, 1,5 százalékos növekedésre lehet képes a magyar gazdaság.