Bizalomhiányra panaszkodik az MGYOSZ
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) első alkalommal jelentkezett „Gazdasági Helyzetkép” című kiadványával, melyben a munkaadói oldal szempontjából létfontosságú gazdasági kérdéseket értékeli. A kiadvány többek között az általános makrogazdasági helyzettel, a munka világát érintő kérdésekkel és a hazai üzleti környezet legnagyobb kihívásaival foglalkozik.
„Az MGYOSZ álláspontja szerint a legnagyobb problémát jelenleg a magyar gazdaságban a bizalom hiánya jelenti. Éppen ezért nem is értékelhető jelenleg az ország valós állapota kizárólag gazdasági mutatószámok alapján. Véleményük szerint a jelenlegi helyzet sajátossága, hogy a bizalmi válság miatt az európai recesszió-stagnálás szintjénél is rosszabb eredményeket mutatunk fel.
A bizalom és a kiszámíthatóság helyreállítása éppen ezért minden szinten – a vállalatok, a bankok, a kormány, a tőkepiacok és a hazai és nemzetközi befektetők szintjén – elengedhetetlen. Ebben döntő szerepe lehet egy Magyarország számára előnyös IMF-megállapodásnak, melynek megkötését létfontosságúnak tartjuk, hiszen egyrészt olcsóbbá tenné az államadósságunk finanszírozását, másrészt segíthet kikerülnünk a túlzottdeficit-eljárásból is.
A most megjelenő kiadványunkkal célunk az is, hogy segítse az együtt gondolkodást, az érdemi párbeszéd kialakítását” – mondta Futó Péter, az MGYOSZ elnöke a kiadvány megszületésének részleteiről. Az MGYOSZ tervei szerint a jövőben is jelentkezni fog hasonló, átfogó értékelésekkel, hiszen a legnagyobb munkaadói szervezet feladatának tartja, hogy meglátásait, véleményét, megoldási javaslatait rendszeresen eljuttassa a döntéshozók és a nyilvánosság felé egyaránt.
„A bizalom helyreállítása határokon belül és kívül kulcskérdés. Mindemellett a mai kereteken belül is vannak tartalékaink. Ezek közül kiemelkedik az uniós és egyéb közösségi források gazdaságfejlesztés szempontjából optimális felhasználásának kérdése. Meggyőződésem, hogy elsősorban olyan projekteket érdemes támogatni, melyek nemcsak megvalósulásuk alatt, hanem hosszú távon is GDP-növelő hatásúak, munkahelyeket teremtenek, továbbá a támogatás nélkül nem valósulnának meg.
Az értékteremtést és ezáltal a nemzeti szintű megtérülést pedig vertikális integrációban kell értékelni, ami az adott iparág és a projekt jellege alapján becsülhető: olyan projekteket támogassunk, ahol egy hosszabb folyamatban, általában többszintű beszállítói láncon keresztül készülnek el a termékek. Ez jelenti a fenntarthatóságot, és a foglalkoztatási szint tartós emelésének esélyét” – mondta el Lakatos Péter, az MGYOSZ alelnöke.
A legnagyobb munkaadói szervezet értékelte a munka világát érintő legfontosabb eredményeket és változásokat is. Az új munka törvénykönyve az MGYOSZ szerint nagymértékben hozzájárulhat a versenyképesség növeléséhez, emellett pedig teret ad mindkét félnek a foglalkoztatási keretekben történő megállapodásban, illetve a munkakörülmények szabályozásában. Olyan rugalmasabb lehetőségeket alakított ki tehát a jogszabály, amely a munkavállalók védelmét is figyelembe véve, de sokkal változatosabb foglalkoztatási kereteket határoz meg, ezzel esélyt teremtve a jelenleg alacsony hazai foglalkoztatási szint emelésére.
További pozitívum, hogy létrejött a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, ahová az MGYOSZ is meghívást kapott, és delegáltjai aktívan részt is vesznek az itt zajló munkában. Az MGYOSZ üdvözli az új szervezet létrehozását, mely érdemi kereteket biztosít a munka világát érintő egyeztetéseknek.
A kormány által nemrég bejelentett munkavédelmi akciótervet is alapvetően pozitív fejleménynek tartja a munkaadói szervezet, ugyanakkor kockázatokat lát a program finanszírozhatóságában, hiszen a jelenlegi nehéz költségvetési helyzetben bizonytalannak látszik a nagyságrendileg 300 milliárd forintba kerülő program hosszú távú fenntarthatósága.
„A munka világát érintően az elmúlt időszakban megindult egy kooperatív egyeztetés az érdekelt felek között, amit az MGYOSZ részéről előrelépésnek, hosszú távon elengedhetetlennek tartunk. Hatékony és előremutató megbeszéléseket tudtunk folytatni több kérdésben is az új konzultációs fórum keretei között. A munka törvénykönyve, vagy a munkavédelmi akcióterv egyes részletei is ezen egyeztetések után nyerték el végleges formájukat.
Meggyőződésem, hogy az ilyen jellegű közös gondolkodást a hazai vállalatokat érintő további területekre is ki kellene terjeszteni a jövőben. Mindez elengedhetetlen a bizalom visszaszerzése és a kiszámíthatóbb gazdasági környezet megteremtése érdekében” – mondta el a javaslat kapcsán közleményében Rolek Ferenc, az MGYOSZ alelnöke.
A bankadó nemrég bejelentett 2013-ban történő szinten tartását, a tranzakciós adó bevezetését, majd megduplázását, illetve az iparűzési adó kiterjesztését ugyanakkor a növekedést visszafogó, megkérdőjelezhető döntésnek tartja a legnagyobb hazai munkaadói szervezet. Az MGYOSZ szerint az ehhez hasonló kérdéseknél is létfontosságú lenne az érintett felekkel történő előzetes és részletes egyeztetés annak érdekében, hogy érdemi párbeszéd alakulhasson ki, és a lehetőségeken belül minden érdekelt fél számára elfogadható döntések születhessenek.