A banki szférából kiinduló válság Magyarországon és Közép-Kelet-Európában súlyos bizalmi válságként jelentkezett, ami azután forrásoldali krízissé vált – mondta Farkas István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) felügyeleti tanácsának elnöke. A szakember a PSZÁF által szervezett konferencián hangsúlyozta: az itteni bankok kevés belső megtakarítással rendelkeztek, és ezáltal nagymértékben rá voltak utalva a nemzetközi hitel- és tőkeáramlásra. Ebből következik, ha ez a folyamat megbillen, akkor az erre a gyakorlatra építő bankszektorban mindez forrásoldali válságként jelentkezik - emelte ki Farkas István hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a válságkezelés nem  bankmentésről szól, hanem a működőképes gazdasági rendszer, a gazdaság folyamatosságának a megmentése a feladat. Ha a pénzügyi szektorban bizalmi válság alakul ki, akkor válság lesz a reálszférában is - tette hozzá.

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára elmondta: a válság kezelésére, a gazdasági stabilitás biztosítására a kormány hat pontból álló tervet állított össze, amelynek megvalósítására az európai uniós pénzek átcsoportosításával 1400 milliárd forint áll majd rendelkezésre. A PM államtitkára kifejtette: a stabilitás érdekében a kiemelt feladatok között szerepel a munkahelyek megtartása, az új munkahelyek teremtésére a vállalkozókat járulékcsökkentő konstrukciók bevezetésével igyekszik érdekeltté tenni a kormányzat – áll az MTI jelentésében.

Nagy Zoltán, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke előadásában kiemelte: felkészültek rá, hogy a gazdasági nehézségbe kerülő vállalatok fúzióval próbálják enyhíteni gondjaikat. Ilyen esetekben a hivatal igyekszik gyorsan lefolytatni az engedélyezési eljárást,  hiszen sok esetben az egyesülni kívánó cégek a fúzió révén versenyben maradnak, és a fogyasztók is nyernek a folyamaton -  ismertette. Ugyanakkor meg kell akadályozni, - emelte ki a GVH elnöke - hogy  a válságot a különböző vállalatok tisztességtelen  versenymagatartásra használják fel. Érthető, hogy a bankok szigorítják a hitelnyújtás feltételeit, illetve a forráshiányukat  betéti akciókkal próbálják enyhíteni, de tájékoztatásuk nem lehet megtévesztő. Az egyoldalú szerződés-módosítással is "csínján kell bánni" - mutatott rá Nagy Zoltán.