A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleménye szerint, jogelőd felügyeleti hatóságuk - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) - 2012 júniusától vizsgálta a több itthoni internetes portálon is elérhető, multi-level marketing (MLM) rendszerben értékesített „Organic mission” nevű befektetési konstrukciót. Az ajánlat keretében az angliai székhelyű Organic Mission Ltd. a megtévesztő kommunikációjában „gazdaságilag potens és a recesszió ellenére növekedést produkáló” üzletágakba fektető, frankfurti székhelyű Organic Mission AG által Németországban kibocsátott, s ottani bemutatóra szóló kötvényeket és jövőbeni tulajdonszerzési jogra való lehetőséget biztosító, szintén bemutatóra szóló értékpapírokat (warrantokat) kínált értékesítésre.

A vizsgálat tanúmeghallgatások, adatbekérések és a német felügyeleti hatóság (BaFin) nemzetközi jogsegély keretében nyújtott információi alapján megállapította: az Organic Mission Ltd. a német jog alapján értékpapírnak minősülő kötvényeket és warrantokat nem zárt – hanem egyedileg előre meg nem határozott, tehát nyilvános – körben értékesítette tovább, bárki számára elérhető irányzott ajánlatokkal. Az értékpapírokból összességében legalább 4440 magyar, cseh és szlovák állampolgár vásárolt.

A társaság az értékesítés során nem tett eleget sem a zártkörű, sem a nyilvános forgalomba hozatalra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek (ezek: a befektetőknek a kibocsátóról és az értékpapírokhoz kapcsolódó jogokról való megalapozott döntésének kialakítását biztosító, felügyeleti hatóság által engedélyezett kibocsátási tájékoztató és hirdetmény közzétételei, jogosult forgalmazó megbízása). Nem tett közzé olyan adatokat sem, amelyek a befektetők részére a kibocsátóról és az értékpapírokhoz kapcsolódó jogokról való megalapozott döntés kialakítását segítették volna.

Az MNB jogelőd felügyeleti hatósága mindezek nyomán ma publikált határozatában 100 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki az Organic Mission Ltd.-re a külföldön forgalomba hozott értékpapírok nyilvános értékesítésre történő felajánlására vonatkozó jogszabályok megsértése miatt. A hatóság súlyosbító körülményként értékelte az eljárása során feltárt befektetői kör és pénzeszköz nagyságát, és azt is, hogy jelentősen sérült a piaci szereplők joga a megfelelő befektetési döntés meghozatalához.

A jegybank külön felhívta a figyelmet: a tőkepiaci törvény értelmében a konstrukció alapját képező szerződések – az értékpapírokat nem a nyilvános forgalomba hozatali szabályok szerint hozták forgalomba, és a folyamat nem felelt meg a zártkörű forgalomba hozatal feltételeinek sem – lehetséges polgári jogi következményeire. A vonatkozó jogszabályi rendelkezés értelmében a befektetőknek okozott kárért a kibocsátó és a forgalmazó egyetemlegesen felel.