A súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködő amerikai General Motors azt fontolgatja, hogy takarékossági okokból eladna vagy bezárna európai Opel-gyárakat. Ugyanez a sors várna a GM érdekeltségi körébe tartozó svéd Saab autógyárra is. Meg nem erősített hírügynökségi értesülések szerint a németországi Bochumban és a belgiumi Antwerpenben lévő gyárakat zárná be a GM, az eisenachi üzemet pedig eladná.

A leépítés része annak a válságtervnek, amelyet a General Motorsnak kell rövidesen az amerikai kormány elé tárnia. Ez a feltétele annak, hogy a cégcsoport esetleg további állami támogatást kaphasson.Az előző amerikai elnök, George W. Bush még Karácsony előtt bejelentette, hogy kormánya kisegíti a csőd közeli állapotba jutott detroiti autógyárakat. Akkor a Chrysler és a General Motors számára helyezett kilátásba hitelt, 17,4 milliárd dollárt. Ez az összeg azonban a hírek szerint nem elegendő a GM számára, a cégnek további állami támogatásra van szüksége, ellenkező esetben csődöt jelenthet.

A hírek nyomán magasra csapott a tiltakozás Németországban, és egyszersmind fölerősödtek azok a törekvések, amelyek célja az Opel leválása az amerikai anyavállalattól.

Roland Koch hesseni miniszterelnök keddi nyilatkozatában a leghatározottabban elutasította németországi Opel-üzemek bezárását, bármelyikről lenne is szó.

Hessen tartományban található a magyarországi beszállítóval is rendelkező Opel legnagyobb németországi gyára, a rüsselsheimi, a General Motors állítólagos terveiben érintett bochumi üzem Észak-Rajna-Vesztfáliában, az eisenachi pedig Türingiában van, és a rajna-pfalzi Kaiserslauternben működik az Opel negyedik németországi gyára. A négy üzemben alkalmazottak száma megközelíti a 26 ezret.

A bochumi gyár vezetője érdemben egyelőre nem foglalkozott az amerikai anyavállalat törekvésével, bírálta ugyanakkor az amerikai üzemet, s szándékos provokációról beszélt. Az Egyesült Államokban tartózkodó, s egyebek között az Opel jövőjéről is tárgyaló Jürgen Rüttgers észak-rajna-vesztfáliai miniszterelnök állítólag ugyancsak óvta a General Motors vezetőit európai üzemek bezárásától.

Az állítólagos amerikai eladási tervek szakértők szerint felerősítik azokat az Opel vezetői által is felkarolt terveket, amelyek a német autógyárnak az amerikai anyavállalattól való elszakadását, illetve önállósulását célozzák.Mindennek megvalósítása azonban egyelőre felettébb bizonytalan, és az anyagi háttér sem biztosított. A négy érintett tartomány, illetve a szövetségi kormány vezető képviselői sürgetik ugyanakkor a gyár mielőbbi állami megsegítését, ennek keretében a korábban beígért, több mint milliárd eurót kitevő állami garancia biztosítását.

Az Opel sorsát a hírek szerint különösen szívén viseli Karl-Theodor zu Guttenberg, a napokban hivatalba lépett konzervatív gazdasági miniszter. A miniszter egy keddi nyilatkozatban hangsúlyozta: nem szabad megengedni azt, hogy az anyakonszern mulasztásai miatt az amúgy szilárd lábakon álló németországi üzemek szenvedjenek.
Az idézett szakértők szerint a történtek - illetve a legutóbbi információknyomán minden bizonnyal felgyorsul a német kormányzati, illetve tartományi szerepvállalás az Opel-üzemek, illetve a németországi munkahelyek megmentéséért.

A GM még decemberben vállalta, hogy 2012-re versenyképes lesz a Toyotával. Négy márkára, a Chevrolet-re, a Cadillacre, a Buickra és a GMC-re összpontosít, a többit, köztük a Saabot, a Hummert és a Pontiacot eladja, felszámolja, illetve konszolidálja. Jövő novemberben piacra viszi a tölthető, hibrid Chevrolet Voltot, a fogyasztói elvárásokkal összhangban növeli a környezetkímélő termékskálát. A jelenlegi 6450-ről 2012-re 4700-ra csökkenti a márkakereskedések számát. Hasonlókat ígér a két rivális is, továbbá mindhárom cégvezetője vállalta 2009-re, hogy csak jelképes, egydolláros fizetést húz.

A GM-nek kötelezettsége szerint 9,2 milliárd dollárra kell csökkentenie 27,5 milliárdos adósságát. Ennek érdekében folyamatosan zajlanak a tárgyalások a szakszervezetekkel és a hitelezőkkel. Ezek lényege, hogy készpénz helyett fogadjanak el - persze jelentős értékvesztést szenvedő - részvényeket. Az elbocsátott dolgozókat segítő állásbankokat már felszámolt szakszervezetek jelezték: készek az áldozatra, ha a menedzsment és a hitelezők is ezt teszik. A gyárak - Amerikában szokatlan módon - milliárdokat költöttek például munkavállalóik, nyugdíjasaik és mindezek családtagjai egészségbiztosítására. Bill Clinton volt elnök most azon viccelődött: "a GM valójában egészségügyi szolgáltató, amely költségeinek csökkentésére autókat is gyárt."

Kifelé a General Motors-ból?