– Mindenkinek, aki arról beszél, milyen magas profitot termel a magyar bankszektor, azt ajánlom, hozza ide a pénzét, mi pedig akkora hozamot fizetünk rá, amennyit a bankok a befektetett tőkéjükön keresnek – fogalmazott sajtótájékoztatóján Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója.

A hitelintézet számításai szerint a hazai bankrendszer adózott eredménye 2008 óta összesen több mint kétezer milliárd forinttal maradt el az elvárt, a befektetett tőkére vetített kockázat arányos nyereségétől. Utóbbit a mindenkori jegybanki alapkamat plusz öt százalékkal számolta az OTP, és azt mutatja, hogy a – például hitelezéshez kapcsolódó – kockázatokkal járó kereskedelmi banki működésnek mennyivel kellene több hasznot hajtania annál,mintha a pénzintézet nem kihelyezné, hanem a Magyar Nemzeti Banknál (MNB) kamatoztatná szabad forrásait.

Nagyobb lesz az osztalék – Csányi jó hírt akart hozni a részvényeseknek Kurucz Árpád

A válságot megelőző fél évtizedben a tényleges profit valóban meghaladta az elvárt szintet, összesen 387 milliárd forinttal, az utóbbi években azonban a bankok nyereségtermelő képessége jelentősen csökkent a válság és a különadók hatására, az utóbbi években a szektor folyamatosan veszteséges volt. Az MNB adatai szerint ugyan a hitelintézetek 67 milliárd forint adózott eredménnyel zártak tavaly, ám a leányvállalatoktól – a 2012-es év után – kapott osztalék, illetve az MKB-nál nyereségként jelentkező, a bank tulajdonosa által a korábbi veszteségek rendezése miatt nyújtott tőkeemelés nélkül 77 milliárdos mínuszt mutat a bankok egyenlege.

Ezzel szemben a befektetett tőke alapján az elvárt, kockázattal arányos nyereségnek 265 milliárd forintnak kellett volna lennie. A szektorra kivetett különadók (például a bank adó, tranzakciós illeték) 2008 óta összesen 850 milliárdos extra terhet jelentett a bankoknak (2014-től pedig a jelenlegi felállás szerint évi 320 milliárdot), miközben tőkeemelésre az említett időszakban 995 milliárd forintot fordítottak.

A tucatnyi országban jelen lévő OTP-csoportot ennyire nem viselte meg a kialakult helyzet, a most ismertetett tavalyi éves adatok azonban a vártnál így is rosszabbak. A bankcsoport adózás utáni nyeresége az egy évvel korábbi felére, 64 milliárd forintra esett. A magyarországi alaptevékenység hozzájárulása az eredményhez a 2012-es 68 milliárdról 34 milliárdra csökkent, míg a külföldi leánybankok a bázisidőszak 60milliárdjával szemben 24 milliárd forintot tettek hozzá a közöshöz.

A bankadó és a tranzakciós illeték alapján kivetett különadó nélkül az eredmény 43 milliárddal lett volna magasabb, míg az ukrán érdekeltséggel kapcsolatban, a tavalyi harmadik negyedévben elszámolt értékcsökkenés 29 milliárd forinttal apasztotta a nyereséget. (Az OTP mérlegében az ukrán leány értékéből van még 28 milliárd forint, további leírást azonban egyelőre nem terveznek, a csoport nem számol a politikai bizonytalanság elhúzódásával.)

Ezekkel, valamint az egyéb egyedi tételek nélkül az adózott eredmény lényegében megegyezett volna a 2012-ben elérttel. Ennek ellenére az OTP a tavalyi, részvényenként 120 forintnál nagyobb osztalékot kíván fizetni idén a tulajdonosainak. Ahogyan Csányi Sándor fogalmazott: rá is fér a részvényesekre egy jó hír.

Az igazgatóság még nem döntött arról, mekkora osztalékot javasol, de az elnök-vezérigazgató indoklása szerint egyrészt a közgyűlés még odébb van, másrészt addig jöhet még olyan lépés, amely érinti a bank tőkehelyzetét. Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy lehetséges bankvásárlásra utalt: elsősorban azon országokban gondolkodnak akvizícióban, ahol az OTP piaci részesedése elmarad a kívánt mértéktől (Horvátország, Szerbia), de az egy évvel ezelőttihez képest egy lépéssel közelebb kerültek az ázsiai terjeszkedéshez (az OTP korábbi tájékoztatása szerint Kínában és Vietnamban dolgozik a piaci megjelenésen), illetve megvizsgálnak minden lehetséges magyarországi bankvásárlást.

Ám, ha lesz is akvizíció a közgyűlésig, az vélhetően nem érinti az osztalék mértékét, mivel az OTP jelentős, hatmilliárd eurónak megfelelő likvid tartalékkal rendelkezik – tette hozzá. Egy másik kérdésre reagálva, a Takarékbank folyamatban lévő eladását, a pályázat átláthatatlanságát nem kívánta kommentálni. Elmondása szerint ezt csak akkor tenné meg, ha azt látná, hogy az állam nem piaci eszközökkel tereli az ügyfeleket a pénzintézethez, illetve a takarékszövetkezetekhez.