Nem volt könnyű éve a banki betétek kártalanításáért felelős Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA) – derül ki a szervezet szerdán ismertetett számaiból. 2013-ban nem volt kártalanítás, 2014-ben viszont kilenc hitelintézetnél több mint 63 ezer betétest kártalanítottak - közölte Fekete-Győr András, a szervezet ügyvezető igazgatója. Tavaly összesen hat hitelintézet zárt be. Erre 119 milliárd költöttek. A legtöbb károsult, mintegy 30 ezer betétes az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet ügye kapcsán jelentkezett. Itt több mint 54 milliárd forintot fizettek ki.

Az OBA vagyonának nyitóegyenlege 2014. év elején 94 milliárd forint volt. A tagdíjakból befolyt pénzügyi bevétel 22 milliárd forintot ért el, míg a befektetések hozama 7 milliárdra rúgott. A kártalanításokat követően az alap 11 milliárd forintos vagyonnal kezdte az idei évet.

Az ügyvezető igazgató a sok tavalyi kártalanítási eset kapcsán kifejtette: az új takarékszövetkezeti integrációs törvény miatt számítottak arra, hogy hullanak majd ki csontvázak a szekrényekből, hiszen a korábbiaknál mélyebbre ható és részletesebb átvilágítás indult. Sőt az év során több esettel számoltak. Végül kilenc kártalanításra került sor. Fekete-Győr hangsúlyozta: egyetlen esetben sem érték el a kártalanítási határidő felső határát, tehát az érintettek 20 napon belül magkapták a jogosultságukat. A felső határ 2010-ben még három hónap volt.

Az OBA belső fejlesztései révén már párhuzamosan is több kártalanítási ügyet volt képes kezelni, így például tavaly év végén.

Az ügyvezető kifejtette: a kormány az OBA-t bízta meg a szanálási alap létrehozásával. Ennek célja, hogy a hitelintézeteket ne az adófizetők pénzéből szanálják, ne a kormányok nyúljanak a zsebükbe – mondta Fekete-Győr. Ilyen helyzetekre a bankoknak kell „felépíteniük" egy alapot. Itt tavaly júliusban állt fel az igazgatóság. Megalkották a díjfizetési szabályzatot és annak módszertanát, hogy miként fektessék be a beérkező forrásokat. A tavalyi utolsó és az idei első félév befizetései már megérkeztek. Így a szanálási alapban jelenleg 4,25 milliárd forint áll. A rendszer jelenleg mintegy 180 tagú: az összes eddigi OBA partneren kívül a befektetési intézeteknek is csatlakozniuk kellett.

Fekete-Győr András kérdésre válaszolva megjegyezte: nem jelezték számukra, hogy az MKB Bank esetében igénybe vennének forrásokat a szanálási alapból. Az idei változásokkal kapcsolatban az ügyvezető igazgató elmondta: reményeik szerint kevésbé a kártalanítások kötik le az idejüket. Néhány eset elképzelhető, de a tavalyi rohamra nem számítanak.

Jelenlegi feladataik között említette egy új uniós irányelv átültetését is, ami érinti a kártalanítás rendszerét. Így az eddigi 100 ezer eurón felül időszakosan megugró betétek esetében további 50 ezer eurónyi forráshoz is hozzá lehet majd jutni. Ilyen eset lehet, ha a bajba jutott hitelintézetnél lakóingatlaneladás miatt ugrott meg a betét nagysága, vagy munkaviszony, esetleg nyugdíjazás miatt emelkedett meg a számlapénz. Ide sorolják, ha kártalanításként biztosítási összeg érkezik a számlára, vagy bűncselekmény áldozatainak, tévesen elítélt személyek számára érkezik pénz. Az év közepétől hitelintézetek által kibocsátott kötvényekre és letéti jegyekre viszont már nem fizetnek. 2019-től az eddigi 20 napos kifizetési határidőt 15 napra 2021-től 10-re, 2024-től pedig 7 munkanapra kell leszorítani - tette hozzá.