Megszavazták az Európai Parlament gazdasági és pénzügyi bizottságában szerdán Becsey Zsolt (Fidesz) jelentését arról, "miként válhat a mikrohitel a gazdaság és foglalkoztatás erősítőjévé a válság sújtotta európai uniós tagállamokban". A magyar képviselő a vitában sürgette, hogy rugalmas és gyakorlatias közösségi jogszabályokkal olyan  társadalmi rétegeket is "be lehessen kapcsolni az értékteremtő gazdaság vérkeringésébe, amelyek a szükséges minimális pénzeszközök híján félő, hogy áthullanak a társadalom fenntartóhálóján".

Az újrakezdéshez vagy a lecsúszás előtti megkapaszkodáshoz éppen elegendő, nélkülözhetetlen tőkét az egész unióban lehessen gyorsan, biztosan és minden eddiginél szélesebb körben megkapnia annak, akinek erre szüksége van - sugallja a jelentés, amely a közlemény szerint először nevezi meg jogalkotó dokumentumban az Európa-szerte  kedvezményezettként kezelendő társadalmi csoportokat: a vidéki  szegényeket, a bevándorlókat, a cigányokat, a hátrányos megkülönböztetést szenvedő nőket.

A számtalan európai mikrohitel-kezdeményezést végre összehangolva és egyszerűsítve kell vállalkozási lehetőséghez segíteni a hosszú távon munkanélkülieket, a nem hivatalos gazdaságban tevékenykedőket is, ha az unió el akarja érni nagyratörő lisszaboni célkitűzéseit - véli a Becsey-jelentés. Ezért szabálynak javasolja, hogy a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás egyidejű növelésének feladványával az általános válság ellenére is tovább küzdő Európai Unióban a tagállamok éves lisszaboni jelentésükben kötelezően számoljanak be arról: mit tettek a mikrohitelezés elősegítésére.

Az állam szerepe ugyanis meghatározó a sikeres mikrohitelezésben, bár fejlettségétől és hagyományaitól függően minden tagországban másként. A nemzeti sajátosságoknak, az igényszintek és szükségletek különbözőségének elismerését várja el az európai jogszabályalkotóktól Becsey Zsolt - áll a közleményben. Becsey jelezte azt is: képviselőtársai egyetértettek abban is, hogy a mikrohitelnyújtók minden eddiginél szélesebb körét kell hivatalosan elismerni, azonos megítélés alá helyezve banki és  nem-banki, intézményi és közösségi hitelezőket. "Ez is segítheti, hogy akik addig jóformán kimaradtak a pénzgazdaságból, visszataláljanak abba, sőt idővel a szigorú fedezeti követelményeket támasztó klasszikus bankrendszer ügyfeleinek körét, azáltal pedig forgalmát növeljék" - fogalmazott a képviselő.