Beruházások zuhanórepülésben
A nemzetgazdasági beruházások volumene 2009 második negyedévében 4,7 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva, az első félévben a beruházások volumene 6,0 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.
A nemzetgazdasági beruházások az előző negyedévhez képest a szezonálisan kiigazított volumenindexek szerint 0,4 százalékkal nőttek 2009 második negyedévében.
Az idei első negyedévben a nemzetgazdasági beruházások volumene 7,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva, míg - a szezonálisan kiigazított indexek alapján - 1,1 százalékkal mérséklődtek az azt megelőző három hónaphoz képest.
A nemzetgazdasági beruházások volumene 2008 második negyedévében 2,1 százalékkal csökkent a megelőző év azonos időszakához viszonyítva.
A beruházások idei második negyedévi, az előző év azonos időszakához viszonyított 4,7 százalékos csökkenésén belül a gép- és berendezés beruházások 11,6 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, az építési beruházások viszont - a lakásberuházásoknak és az autópálya-építéseknek köszönhetően - 1,1 százalékkal nőttek.
A nemzetgazdasági ágak többségében csökkenést regisztrált a KSH. A feldolgozóipar beruházásai 17,8 százalékkal alacsonyabbak voltak az előző év azonos időszakinál - ezen belül főként a gumi-, műanyagtermék-gyártás beruházásai estek vissza az előző évek nagyberuházásait követően. Csökkentek a beruházások a jármű-, valamint az élelmiszer-, ital-, dohánygyártásban is.
A legnagyobb mértékben, 47,2 százalékkal az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység beruházásai maradtak el az előző évitől. Nagyobb visszaesés figyelhető meg a pénzügyi, biztosítási tevékenységben (46,4 százalék), az építőiparban (41,4 százalék), illetve a humán-egészségügyi, szociális ellátásban (33,1 százalék) is.
A nemzetgazdasági beruházások csökkenő tendenciája ellenére több ágban is növekedés tapasztalható. A lakásépítéseket is tartalmazó ingatlanügyletek nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene 10,6 százalékkal nőtt az előző évihez képest, összefüggésben a lakásberuházások növekedésével.
A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásai 14,3 százalékkal emelkedtek, elsősorban az út- és autópálya-építések, valamint a kötöttpályás közlekedési beruházások eredményeképpen. A bányászatban jelentősen nőtt a földgázkitermeléshez kapcsolódó beruházások volumene (40,6 százalék). Az energiaipar beruházásainak nagy arányú növekedése (26,9 százalék) a villamoserőmű-, és hálózat-bővítéseknek köszönhető.
Kisebb visszaesést várnak az elemzők
A beruházások második negyedévi 4,7 százalékos, illetve az első félévi 6 százalékos visszaesése némileg kisebb a vártnál, az MTI által megkérdezett elemzők szerint az év egészében is kevesebb lehet csökkenés mértéke a jegybank napokban kiadott 9,2 százalékos előrejelzésénél.
A KSH által korábban közölt gyorsbecslés szerinti, második negyedévi 7,6 százalékos GDP visszaesés kapcsán némileg meglepő, hogy a beruházások csak 4,7 százalékkal csökkentek - mondta Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője úgy véli, hogy a mostani adat - a GDP összetevői miatt - a készletek drasztikus leépítését, illetve a lakossági fogyasztás vártnál nagyobb visszaesését vetíti előre.
Azt sem lehet kizárni, hogy a feldolgozóipari beruházások második negyedévi, közel 18 százalékos visszaesése mögött a készletek leépítése áll, mivel a statisztika nem tudja precízen kettéválasztania a kétféle tevékenységet - magyarázta Barcza György. A K & H Bank vezető elemzője azt sem tartja elképzelhetetlennek, hogy a KSH gyorsbecslés alapján közölt második negyedévi 7,6 százalékos GDP visszaesés a második közlésben már kisebb lesz.
A javuló konjunktúrajelzések nyomán mindkét elemző úgy látja, hogy a második negyedévben a beruházások is elérték a mélypontot, s ennek nyomán a korábbi előrejelzéseket javítani szükséges.
Nyeste Orsolya 2009-re 10 százalékos beruházási visszaesést várt, amit "most újra kell gondolni, mert a 10 százalék túlságosan pesszimista". Barcza György szerint a visszaesés legvalószínűbb sávja 6-8 százalék, ami kedvezőbb a Magyar Nemzeti Bank új inflációs jelentésében leírt 9,2 százalékos csökkenést jelző mutatónál.
