A számok alapján ebben oroszlánrészt szánnak a belső fogyasztásnak, amely szintúgy megtriplázódik jövőre, 1,2 százalékos lesz a bővülés. A lakossági fogyasztás normalizálódni kezd, a kiskereskedelmi forgalom most már nő, de ez elsősorban az üzemanyagfelhasználás növekedésével magyarázható. A vállalatok, közületek üzemanyagfogyasztását is tartalmazza a statisztika, így a többlet feltehetően ebből a szegmensből származott – magyarázta az okokat Virág Barnabás közgazdasági elemzési igazgató az Inflációs Jelentés bemutatóján. A fogyasztást növelő tényezőként említette a lakossági reáljövedelem emelkedését, igaz ennek mértéke meglehetősen szerény, 1,1 százalékos idei és egy százalékos jövő évi plusszal lehet kalkulálni.

A jövő évi költségvetés keresletélénkítő hatású lesz, ennek mértékét Virág Barnabás a GDP fél százalékában jelölte meg. A családi adókedvezmény kiterjesztése, a pedagógus béremelés és a novemberi rezsicsökkentés miatt több lesz a háztartások elkölthető pénze.

A beruházásoknál viszont valóságos boom bontakozik ki, az idén még 1,3 százalékos visszaeséssel kalkulálnak, de jövőre 7,8 százalékos lesz a fejlődési tempó, igaz az adatot bázishatások is "támogatják". Az erősödő beruházási hajlandóság tehát fennmarad, elsősorban a beszállítóknál vannak és lesznek fejlesztések, itt is kiemelten az autóiparnál. A vállalati hitelállomány leépítése az év végén leáll, s az MNB 2000 milliárd forintos keretősszegű növekedési hitelprogramja ebben fontos szerepet játszik.

A hitelkamatok csökkenésével egyre több vállalkozás kezdhet fejlesztésekbe. A háztartásoknál viszont nem csökkennek érdemben sem a hitelkihelyezések, sem a hitelkamatok. Itt adósságleépítés folyik továbbra is, azaz lakossági beruházások növekedésére nem lehet számítani.

Két hatás magyarázza azt a 0,6 százalékpontos ugrást, ami az MNB előző, júniusi előrejelzése és a mostani, 2,1 százalékos GDP prognózisa között mutatkozik. Az egyik tényezőt a 2014-ben megugró beruházások jelentik, amelyben a növekedési hitelprogram játssza a főszerepet, az ötszázmilliárdos most meghirdetett első etap összességében 0,4 százalékos GDP-bővülést hozhat. Ez azonban sokkal nagyobb is lehet, de valós mértékét előre nem lehet pontosabban számszerűsíteni.

A másik tényező a fent vázolt okokból bekövetkező fogyasztásélénkülés lehet. A növekedés motorja azonban a jövőben is az export lesz, ami az idén 3,4, jövőre 5,3 százalékkal növekedhet,. A belső fogyasztás bővülésével párhuzamosan az import is nő, méghozza az idei 3,3 százalék után 5,6 százalékkal. A kereskedelmi többlet ennek megfelelően szűkül, de az ország fizetési mérlegében ez nem okoz problémát.

A költségvetési hiány a vártnál is jobban alakul az idén, a jegybanknál a GDP-arányos deficitet 2,6 százalékosra teszik, azaz még az idén marad költekezéési mozgástere a választásokra készülő kormánynak. A bevételi oldalon keletkező 165 milliárd forintos többlet javítja az egyenleget.

Az áfa – és járulékbevételek növekedése, a frekvenciadíjakból beérkező százmilliárdos tétel, a tranzakciós adó emelése és a pótbefizetés egyaránt hozzájárul ehhez, míg kiadási oldalon az elúszott uniós támogatások 75 milliárdos számlája és a költségvetési módosítások 66 milliárdos egyenlegrontó tétele is megjelenik az MNB számításaiban. A jövő évi hiányt - a kormányhoz hasonlóan - 2,9 százalékra várják.