Három hónap már bőven eltelt azóta, hogy legutoljára számlát mert kiküldeni a magyar kormány Brüsszelnek, vagyis most már nem csupán formai szempontból van probléma, hanem a gyakorlati működés szintjén is. Ha nem lenne baj, akkor legkésőbb július közepén le kellett volna adnia Magyarországnak az elmúlt hónapokban összegyűlt kifizetési kérelmeket - írja a 444.hu.

Az ügyben kis lépések történtek. A bizottság jelenleg két jelentést vizsgál. Az elsőt június 10-én kapta meg Brüsszel, és arról szól, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség megszüntetése (január 1.) óta hogyan működnek az egyes minisztériumok alá szervezett irányító hatóságok (ezek írják ki a pályázatokat). Ez egyébként azért érdekes, mert a magyar kormány azt állította korábban, hogy az irányító hatóságok átszervezését Brüsszel már elfogadta.

A másik jelentés az úgynevezett közreműködő szervezetek minisztériumokba beolvasztását elemzi. Ez a beolvasztás április 15-én történt meg, és az ezzel kapcsolatos kifogásai miatt írta Brüsszel április 16-án, hogy egyelőre nem fizet. Ez a jelentés csak július 16-án ment ki Brüsszelbe. Akkor, amikor a Miniszterelnökség áprilisban ígért menetrendje szerint már nem egyeztetni kellene, hanem felvenni a pénzt.

Ezt a két jelentést a magyar fél készítette, de a bizottság emberei személyesen is vizsgálódtak azóta az átszervezett intézményeknél. Azonban még ezeknek sincs eredménye, és most éppen összevetik a tapasztalatokat a magyar fél elemzéseivel. Augusztusban a bizottsági dolgozók szabadságra mennek, ősz előtt aligha mondják meg, hogy elégedettek-e.

Brüsszelben nem mondták meg, hogy meddig tartanak ezek a vizsgálatok, hanem továbbra is a nyilvánosság kizárásával leveleznek majd erről a Miniszterelnökséggel.

A hivatalos brüsszeli álláspont változatlan: a magyar fél ha akar, küldhet számlát, és a bizottságnak 60 napja lesz eldönteni, hogy kiegyenlítik-e ezeket. Úgy tűnik azonban, hogy a mostani állás szerint nem egyenlítenék ki. Erre onnan lehet következtetni, hogy a magyar kormány már kiküldte volna a második negyedév számláit, ha nem félnének a visszautasítástól.

A helyzet azért aggasztó, mert a pályázati pénzeket a kormány most költségvetési pénzből hitelezi. Ám ha nem jön meg ennek ellenértéke Brüsszelből, akkor az hiányként jelenik majd meg a költségvetésben. És semmi garancia nincs arra, hogy a bizottság elfogadja az új magyar pénzosztási rendszert.

És ha nem fogadja el, akkor jöhet a „korrekció”, vagyis a büntetés, amikor a számlák egy bizonyos százalékát nem fizetik ki. Ahogy a korrekció borítékolható az útépítések esetében, és még néhány korábbi, jelenleg is vitatott pályázatnál.

A múlt héten 110 milliárd forintot zárolt a kormány az idei költségvetésből, az erről szóló közlemény az uniós pénzek elmaradásával is indokolja a lépést. Idén legalább ezermilliárd forintot ki kellene kifizetni, hogy le lehessen hívni maradéktalanul a 2007-2013-ra megítélt EU-s támogatásokat. Nagy kérdés, hogy a mostani csúszással ez hogyan lesz tartható – írja a 444.hu.

A Miniszterelnökség szerint azonban minden rendben van, hiszen az Európai Bizottság 2014. április 15. óta, azaz a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításának második ütemét követően harminc alkalommal utalt át Magyarország számára uniós forrásokat, összesen több mint 1,3 milliárd euró értékben – reagált a 444.hu reggeli cikkére délben a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya. Más kérdés, hogy ezek egytől egyig régi támogatások voltak.

 

Az NFÜ visszaállítását és Lázár távozását követeli az Együtt-PM

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) visszaállítását és Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közéletből való távozását követeli az Együtt-PM. Az ellenzéki párt politikusa, a független képviselő Szabó Szabolcs az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írta, hogy az EU-s pénzek elosztásának átláthatatlansága miatt nem folyósít fejlesztési forrásokat Magyarországnak Brüsszel, ami fejenként havi 10 ezer forintba kerül minden magyar állampolgárnak.